Itt a bizonyíték: agyunk egy része felnőttkorban is fejlődik, van remény

Tényleg igaz, hogy az agyunk felnőttkorban már nem növekszik? Itt a válasz, mert #tudnicool.

  • eduline/mti
Shutterstock

Az eddig vélttel ellentétben az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnőttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.

Egy nemzetközi szakértői csoport 22 gyerek és 25 fiatal felnőtt agyát vizsgálta meg, eredményeit a Science című tudományos lapban mutatta be.

"Az agy szerkezete még serdülőkorban is változik. Szoros az összefüggés az arcfelismerő képesség és az agyszerkezet között. Nincs minden készen a születéstől fogva. A gyerek születésekor jól hall, más képességei azonban csak évek alatt alakulnak ki" - mondta el Katrin Amunts, a vizsgálatban résztvevő német idegkutató.

Gondoltad volna? Így néz ki a Föld valójában

A kutatás során 5 és 15 év közötti gyerekeknek és a 22-28 éves fiatal felnőtteknek arcokat mutattak három különböző nézőpontból, majd értékelniük kellett, mennyire hasonlítanak egymáshoz. A tudósok mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) segítségével készítettek felvételeket az agy két régiója közötti aktivitásról: az egyikkel a helyszíneket, a másikkal az arcokat ismeri fel az agy.

Mégis növekedik az agy felnőttkorban

Csak a felnőtteknél és csak az arcfelismerésért felelős agyi régióban találtak olyan jeleket, amelyek plusz szövetekre utalnak, olyanokra, amelyek a gyerekeknél nem léteznek. Valószínűleg bizonyos idegsejtek nyúlványai fejlődnek ki felnőttkorra. Ennek a területnek a térfogata a felnőtteknél átlagosan 12 százalékkal nagyobb volt, mint a gyerekeknél.

"Úgy véljük, hogy az idegsejtnyúlványok, vagyis a dendritek, melyek a különböző agyi régiókból összegyűjtik az információkat és az egyes idegsejtekhez szállítják, erőteljesen fejlődnek az agy arcfelismerésért felelős régiójában. A közvetlenül vele szomszédos, a helyfelismerésért felelős területen nem láthatók ilyen változások" - fejtette ki Amunts.

Miért szexi 2017?

Az arcok felismerésének fontos képessége a gyerekkorban a társas környezet szélesedésével folyamatosan fejlődik. Amunts szerint elképzelhető, hogy hasonló fejlődési folyamatok játszódnak le más területeken, például a nyelvi központban is. A nyelvi képességek fejlődése ugyanis viszonylag hosszú ideig tartó folyamat.

A felfedezés az emberi faj társadalmi evolúciójának jobb megértésében segítheti a kutatókat. A gyors arcfelismerés és az arcokhoz kötődő emlékek gyors felelevenítése segíthette az őseinket abban, hogy minél előbb és a helyzetnek megfelelően reagálhassanak ellenségeik vagy társaik közeledésére.

Még több érdekes tudományos hírt olvasnál? Keresd #tudnicool cikkeinket itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.