Ezeket a szavakat mindenki rosszul írja: a leggyakoribb helyesírási hibák

A földrajzi nevek, az összetett szavak vagy a dátumok helyesírása megy a legnehezebben a diákoknak? Pedagógusokat kérdeztünk a leggyakoribb hibákról.

  • Eduline

Január 1-jén vagy január 1-én?

"Hiába magyarázom el rendszeresen a tanítványaimnak, ezt a hibát minden egyes dolgozatban megtalálom. Az pedig még jobban összekavarta a diákokat, hogy a tavaly kiszivárgott hírek szerint az új helyesírási szabályzat megengedőbb lesz, és a január 1-én változatot is elfogadja majd. De az új szabályzatot egyelőre nem hozták nyilvánosságra, úgyhogy most még a régi szabályok érvényesek" - írta körkérdésünkre az egyik budapesti középiskola magyartanára. A magyarhelyesiras.hu online helyesírási szótár is a leggyakoribb hibák közé sorolja az "1-én"  és az "1-e" alakot, a helyes változat az "1-jén" és az "1-je".

Melegvíz-csap vagy melegvíz csap?

Akkor is szótagokat számolnak, ha nem kellene, van, aki nemes egyszerűséggel mindegyik szót különírja, mások pedig trükkös módszert választanak, "közel írják egymáshoz a szavakat, és reménykednek, hogy a jó megoldást olvasom ki a dolgozatukból" - írják az eduline által megkérdezett tanárok. Nem véletlen, hogy ez az egyik legproblémásabb terület: Balázs Géza nyelvész korábban úgy nyilatkozott, az egybe- és különírásra majdnem ötven szabály vonatkozik, ezért az új szabályzatban ezt is leegyszerűsítenék és logikusabbá tennék.

Fülöp Máté

New York-i vagy new yorki?

"A földrajzi nevek nagy része még megy, de ha -i képzős változatot kérek, nagyon sok a hibás megoldás" - írta a budapesti középiskolai tanár, hozzátéve: a két tagból álló földrajzi nevek helyesírásával szokott lenni a legnagyobb probléma: ilyen például a New York-i, amelyet sokan - hibásan - new yorki vagy New Yorki formában írnak le.

Vessző: kell vagy nem?

"Ez persze minden tanár kedvence. A diákok többsége nem érti, mikor kell az és szó elé vessző, és mikor nem. Ugyanez a helyzet a vagy szóval is" - írta egyik olvasónk, aki korábban évtizedekig dolgozott pedagógusként. Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia helyesírási blogja is külön foglalkozik a témával, külön kiemelve az egyik leggyakoribb hibát: "a mint szerepelhet a mondatban a -ként toldalékot kiváltó szóként is, ilyenkor nem szabad vesszőt használni. Például: mint tanár helyezkedett el vidéken".

Ingyenes, online helyesírási tesztek
Kíváncsiak vagytok, száz nehéz szóból hányat tudtok hiba nélkül leírni? Próbáljátok ki ezt a tesztet: érdemes tíz-tizenöt percet szánni rá, garantáljuk, hogy egy-két kérdésnél hosszasan fogjátok törni a fejeteket. Ha nem volt elég, itt még több helyesírási tesztet találtok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.