Nem igazán. A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül - derül ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből.
Könnyedén vált állást, magas fizetést vár el kezdőként, modern környezetben, rugalmasan szeret dolgozni, ha lehet, rögtön magas pozícióból indulva, és bátran mennek külföldre is. Ezek talán a leggyakrabban hallott állítások az Y és Z generáció munkavégzésével és igényeivel kapcsolatban.
A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül, kezdő lépésnek máris vezetőként - derül ki a legfrissebb felmérésből.
A fiatalok 66 százaléka számít idén fizetésemelésre, derült ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből. Elsősorban a 19-25 évesek számítanak emelkedésre, 2017 harmadik negyedévében 78 százalékuk nyilatkozott így, míg a 25-29 évesek mindössze 56 százaléka számít fizetésemelésre.
A korábbi generációkhoz képest abban is érzékelhető a különbség, hogy a mai gyerekek tudatosabban választják meg, hogy mi érdekli őket, mit szeretnének tanulni, hiszen a pályakezdő fiatalok 70 százaléka mondja azt, hogy szereti, amit tanul. A külföldi tanulás lehetőségét pedig a diákok 27 százaléka vette tervbe. Míg a 19-25 éveseknek 42%-a nyitott erre, az idősebbeknél csak 14%-a nyilatkozott így.
Ilyen jövőt terveznek maguknak a tizenévesek: a külföldi munkavállalás is sima ügy
A fiatalok 67 százaléka úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön - derül ki a BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felméréséből. A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
