Nem igazán. A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül - derül ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből.
Könnyedén vált állást, magas fizetést vár el kezdőként, modern környezetben, rugalmasan szeret dolgozni, ha lehet, rögtön magas pozícióból indulva, és bátran mennek külföldre is. Ezek talán a leggyakrabban hallott állítások az Y és Z generáció munkavégzésével és igényeivel kapcsolatban.
A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül, kezdő lépésnek máris vezetőként - derül ki a legfrissebb felmérésből.
A fiatalok 66 százaléka számít idén fizetésemelésre, derült ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből. Elsősorban a 19-25 évesek számítanak emelkedésre, 2017 harmadik negyedévében 78 százalékuk nyilatkozott így, míg a 25-29 évesek mindössze 56 százaléka számít fizetésemelésre.
A korábbi generációkhoz képest abban is érzékelhető a különbség, hogy a mai gyerekek tudatosabban választják meg, hogy mi érdekli őket, mit szeretnének tanulni, hiszen a pályakezdő fiatalok 70 százaléka mondja azt, hogy szereti, amit tanul. A külföldi tanulás lehetőségét pedig a diákok 27 százaléka vette tervbe. Míg a 19-25 éveseknek 42%-a nyitott erre, az idősebbeknél csak 14%-a nyilatkozott így.
Ilyen jövőt terveznek maguknak a tizenévesek: a külföldi munkavállalás is sima ügy
A fiatalok 67 százaléka úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön - derül ki a BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felméréséből. A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
