Meglepő, hogy mire vágynak a 25 évnél fiatalabbak?

Nem igazán. A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül - derül ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből.

  • Eduline
MTI / Balogh Zoltán

Könnyedén vált állást, magas fizetést vár el kezdőként, modern környezetben, rugalmasan szeret dolgozni, ha lehet, rögtön magas pozícióból indulva, és bátran mennek külföldre is. Ezek talán a leggyakrabban hallott állítások az Y és Z generáció munkavégzésével és igényeivel kapcsolatban.

A fiatalabb generáció tagjai elsősorban pénzt akarnak keresni, méghozzá nagyon sokat, és még annál is többet rövid időn belül, kezdő lépésnek máris vezetőként - derül ki a legfrissebb felmérésből.

A fiatalok 66 százaléka számít idén fizetésemelésre, derült ki a K&H ifjúsági jóléti indexéből. Elsősorban a 19-25 évesek számítanak emelkedésre, 2017 harmadik negyedévében 78 százalékuk nyilatkozott így, míg a 25-29 évesek mindössze 56 százaléka számít fizetésemelésre.

 A korábbi generációkhoz képest abban is érzékelhető a különbség, hogy a mai gyerekek tudatosabban választják meg, hogy mi érdekli őket, mit szeretnének tanulni, hiszen a pályakezdő fiatalok 70 százaléka mondja azt, hogy szereti, amit tanul. A külföldi tanulás lehetőségét pedig a diákok 27 százaléka vette tervbe. Míg a 19-25 éveseknek 42%-a nyitott erre, az idősebbeknél csak 14%-a nyilatkozott így.

Ilyen jövőt terveznek maguknak a tizenévesek: a külföldi munkavállalás is sima ügy

A fiatalok 67 százaléka úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön - derül ki a BT (British Telecommunications) által ismertetett, a Medián által végzett felméréséből. A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.