Ezek a legrosszabbul fizetett szakmák Magyarországon: mire elég bruttó 150 ezer forint?

Mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizetett szakmákkal? Mennyit visz haza egy takarító, egy dajka vagy egy favágó?

  • Eduline
pixabay

Közzétette honlapján az egyéni bérek és keresetek legfrissebb (2016-ra vonatkozó), foglalkozások (FEOR) szerinti bontásban is elérhető statisztikáit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) - írja a Pénzcentrum.

Több mint 150 olyan foglalkozás van ugyanis, amely esetében a bruttó fizetés nem haladja meg havi szinten a 200 ezer forintot, de sok közülük még a 150 ezres bruttó határt sem éri el.

A kádárok, bognárok viszik haza jelenleg a legkevesebbet, de szűkre kell húzniuk a nadrágszíjat a takarítóknak, favágóknak, illetve a dajkáknak is. Jelentősen torzíthatják ugyanakkor az öszképet az olyan szakmák, amelyeknél köztudottan jelen van a zsebbe fizetés. A toplista élén ilyen például a kozmetikus, a manikűrös, pedikűrös; de a 150 legrosszabbul fizetett foglalkozás között is akad hasonló szép számmal.

A legrosszabbul fizetett szakmák listája:
Kádár, bognár, üvegező, konyhai kisegítő, háztartási takarító és kisegítő, ékszerkészítő, ötvös és drágakőcsiszoló, intézményi takarító és kisegítő, kozmetikus, szűcs, szőrmefestő, egyéb takarító és kisegítő, kőfaragó, műköves, piaci, utcai étel- és italárus, manikűrös, pedikűrös, kerékpár-karbantartó és -javító, fakitermelő, gyermekfelügyelő, dajka.

Íme, a 15 legjobban fizetett szakma: ők azok, akik legalább egymilliót keresnek

Bármennyire is hihetetlen, de bőven van olyan szakma Magyarországon, amelyben több mint 1 millió forint a havi fizetés - írja a Pénzcentrum. A Pénzcentrum azt írja, közzétette az egyéni bérek és keresetek legfrissebb (2016-ra vonatkozó), foglalkozások (FEOR) szerinti bontásban is elérhető statisztikáit a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ),.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.