Tíz érmet nyertek magyar diákok a világversenyen: mutatjuk a győzteseket

Egy bronzérmet és kilenc kiválósági érmet nyertek a magyar versenyzők a fiatal szakmunkások világversenyén, a WorldSkills-en Abu-Dzabiban, ahol 51 szakmában mintegy 60 ország 1300 versenyzője indult.

  • MTI
Pixabay

Csapatversenyben Magyarország a legjobban teljesítő országok rangsorában - a versenyen szakmájában az első 25 százalékba bekerült versenyzők száma alapján - a 18. helyen végzett, az összes érem pontszáma szerint a 22. helyen zárt.

Bronzérmes lett Varga Ákos informatikai rendszerüzemeltető. A magyar versenyzők között a legtöbb pontot Cseke Szabolcs festő, díszítőfestő szerezte, őt hirdették ki a nemzet legjobbjának.

Versenyszámában átlag feletti teljesítményért kiválósági érmet kapott a Sipos Kristóf és Takács Zoltán alkotta mechatronikai csapat, Bihary Gergely webfejlesztő, Zaja Dániel hegesztő, Liszi Roland bútorasztalos, Stadler Bence épületasztalos, Cseke Szabolcs festő, díszítőfestő, Kovács Alexandra fodrász, Svajda Viktória pincér, Takács Dániel virágkötő.

A csütörtöki díjátadó ünnepségen Simon Bartley, a WorldSkills elnöke hangsúlyozta, hogy a versenyen indulók a világ legjobb szakmunkásai közé tartoznak, bajnokok, akár nyertek érmet, akár nem.

A bronzérmes Varga Ákos középiskolai tanulmányait Debrecenben, az akkor még Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskolában végezte, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanul. Tagja volt a 2014-es Lille-i EuroSkills versenyen aranyérmet nyerő magyar informatikai csapatnak is. 

 Az idei, október 14-19. között  Abu-Dzabiban szervezett WorldSkills-en húsz magyar induló tizenkilenc szakmában versenyzett. Festő, szakács, pincér, ápolás és gondozás, informatikai rendszerüzemeltető, cukrász, virágkötő, épületasztalos, bútorasztalos, ács, fodrász, gipszkarton-szerelő, hegesztő, kőműves, szépségápoló, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, webfejlesztő szakmákban egyéniben indultak, a mechatronika versenyen két fős csapat vett részt.

Taroltak a magyar diákok a nemzetközi versenyeken, itt vannak az eredmények

2017-ben nyolc nemzetközi tudományos olimpián és négy egyéb nemzetközi versenyen vettek részt magyar diákcsapatok, nem is akármilyen összesített eredménnyel. A negyvenkilenc versenyző huszonegy különböző állami fenntartásban lévő intézménybe és négy egyetemi gyakorlóiskolába járt a 2016-2017. tanévben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.