Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összesítettük.
Nettó 174-280 ezer forint - ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint. A végzettek átlagosan két-három hónap alatt találnak állást.
Óbudai Egyetem, BME, Miskolci Egyetem
Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának minden második hallgatója már a diploma megszerzésekor főállásban dolgozott, a többi végzett átlagosan 2,8 hónap alatt talált állást, 212 ezer forintos nettó fizetés mellett. Az ÓE volt hallgatóinak 12 százaléka külföldön próbált elhelyezkedni, 15,7 százaléka olyan állást talált, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzetség, a kérdőív kitöltésekor pedig a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka volt munkanélküli.
| Milyen adatokat néztünk? |
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben olyan intézmények adatait találjátok, amelyek a diplomantul.hu oldalon már közzétették felmérésük eredményeit - a Debreceni Egyetem is képez villamosmérnököket, de a Természettudományi és Technológiai Karon, amelynek az adatait a képzések sokszínűsége miatt a természettudományos végzettségűekről szóló cikkünkben dolgozzuk majd fel. |
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresébe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.
A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Karon képzik a villamosmérnököket, így egyelőre nem tudjuk szétválasztani a különböző szakok adatait. Az mindenesetre biztos, hogy a kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.
| Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
