Friss adatok: ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök

Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összesítettük.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem campusa. Ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összegeztük

Nettó 174-280 ezer forint - ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint. A végzettek átlagosan két-három hónap alatt találnak állást.

Óbudai Egyetem, BME, Miskolci Egyetem

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának minden második hallgatója már a diploma megszerzésekor főállásban dolgozott, a többi végzett átlagosan 2,8 hónap alatt talált állást, 212 ezer forintos nettó fizetés mellett. Az ÓE volt hallgatóinak 12 százaléka külföldön próbált elhelyezkedni, 15,7 százaléka olyan állást talált, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzetség, a kérdőív kitöltésekor pedig a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka volt munkanélküli.

Milyen adatokat néztünk?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben olyan intézmények adatait találjátok, amelyek a diplomantul.hu oldalon már közzétették felmérésük eredményeit - a Debreceni Egyetem is képez villamosmérnököket, de a Természettudományi és Technológiai Karon, amelynek az adatait a képzések sokszínűsége miatt a természettudományos végzettségűekről szóló cikkünkben dolgozzuk majd fel.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresébe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.

A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Karon képzik a villamosmérnököket, így egyelőre nem tudjuk szétválasztani a különböző szakok adatait. Az mindenesetre biztos, hogy a kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről

I. Pályakezdő jogászok

II. Gazdasági diplomások

III. Végzett orvosok

IV. Bölcsészek

V. Gépészmérnökök

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.