Friss adatok: ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök

Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összesítettük.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem campusa. Ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összegeztük

Nettó 174-280 ezer forint - ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint. A végzettek átlagosan két-három hónap alatt találnak állást.

Óbudai Egyetem, BME, Miskolci Egyetem

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának minden második hallgatója már a diploma megszerzésekor főállásban dolgozott, a többi végzett átlagosan 2,8 hónap alatt talált állást, 212 ezer forintos nettó fizetés mellett. Az ÓE volt hallgatóinak 12 százaléka külföldön próbált elhelyezkedni, 15,7 százaléka olyan állást talált, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzetség, a kérdőív kitöltésekor pedig a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka volt munkanélküli.

Milyen adatokat néztünk?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben olyan intézmények adatait találjátok, amelyek a diplomantul.hu oldalon már közzétették felmérésük eredményeit - a Debreceni Egyetem is képez villamosmérnököket, de a Természettudományi és Technológiai Karon, amelynek az adatait a képzések sokszínűsége miatt a természettudományos végzettségűekről szóló cikkünkben dolgozzuk majd fel.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresébe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.

A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Karon képzik a villamosmérnököket, így egyelőre nem tudjuk szétválasztani a különböző szakok adatait. Az mindenesetre biztos, hogy a kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.