Friss adatok: ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök

Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összesítettük.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem campusa. Ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összegeztük

Nettó 174-280 ezer forint - ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint. A végzettek átlagosan két-három hónap alatt találnak állást.

Óbudai Egyetem, BME, Miskolci Egyetem

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának minden második hallgatója már a diploma megszerzésekor főállásban dolgozott, a többi végzett átlagosan 2,8 hónap alatt talált állást, 212 ezer forintos nettó fizetés mellett. Az ÓE volt hallgatóinak 12 százaléka külföldön próbált elhelyezkedni, 15,7 százaléka olyan állást talált, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzetség, a kérdőív kitöltésekor pedig a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka volt munkanélküli.

Milyen adatokat néztünk?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben olyan intézmények adatait találjátok, amelyek a diplomantul.hu oldalon már közzétették felmérésük eredményeit - a Debreceni Egyetem is képez villamosmérnököket, de a Természettudományi és Technológiai Karon, amelynek az adatait a képzések sokszínűsége miatt a természettudományos végzettségűekről szóló cikkünkben dolgozzuk majd fel.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresébe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.

A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Karon képzik a villamosmérnököket, így egyelőre nem tudjuk szétválasztani a különböző szakok adatait. Az mindenesetre biztos, hogy a kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről

I. Pályakezdő jogászok

II. Gazdasági diplomások

III. Végzett orvosok

IV. Bölcsészek

V. Gépészmérnökök

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.