Friss adatok: ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök

Hány hónap alatt találnak állást a friss diplomások, és mennyit keresnek? A végzettek hány százaléka helyezkedik el más szakterületen vagy külföldön? Hétről hétre megnézzük, mire számíthatnak a különböző szakokon diplomát szerzők, ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összesítettük.

  • Eduline
Az Óbudai Egyetem campusa. Ma a villamosmérnökök pályakövetési adatait összegeztük

Nettó 174-280 ezer forint - ennyit keresnek a pályakezdő villamosmérnökök a diplomáspálya-követési rendszer legfrissebb, 2011-es adatai szerint. A végzettek átlagosan két-három hónap alatt találnak állást.

Óbudai Egyetem, BME, Miskolci Egyetem

Az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának minden második hallgatója már a diploma megszerzésekor főállásban dolgozott, a többi végzett átlagosan 2,8 hónap alatt talált állást, 212 ezer forintos nettó fizetés mellett. Az ÓE volt hallgatóinak 12 százaléka külföldön próbált elhelyezkedni, 15,7 százaléka olyan állást talált, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzetség, a kérdőív kitöltésekor pedig a megkérdezettek mindössze 4,8 százaléka volt munkanélküli.

Milyen adatokat néztünk?

A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2012-es felmérése a 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben abszolutóriumot szerzett hallgatók munkaerő-piaci tapasztalatait mérte fel, a volt hallgatóknak egy online kérdőívet kellett kitölteniük. Az adatfelvétel 2012 tavaszán történt. Cikkünkben olyan intézmények adatait találjátok, amelyek a diplomantul.hu oldalon már közzétették felmérésük eredményeit - a Debreceni Egyetem is képez villamosmérnököket, de a Természettudományi és Technológiai Karon, amelynek az adatait a képzések sokszínűsége miatt a természettudományos végzettségűekről szóló cikkünkben dolgozzuk majd fel.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Karán a végzősök 34,7 százaléka dolgozott főállásban, aki pedig csak a diploma megszerzése után kezdett álláskeresébe, 1,8 hónap alatt talált munkát, átlagosan 280 ezer forintos nettó fizetés mellett. A kutatóknak a volt hallgatók mindössze fél százaléka mondta azt, hogy nem talál állást, a végzettek 2,1 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik, amelyhez nem kell felsőfokú végzettség. Viszonylag magas ugyanakkor a külföldön munkát vállalók aránya: 34 százalék próbált szerencsét más országban.

A Miskolci Egyetemen a Gépészmérnöki és Informatikai Karon képzik a villamosmérnököket, így egyelőre nem tudjuk szétválasztani a különböző szakok adatait. Az mindenesetre biztos, hogy a kar volt hallgatói átlagosan 3,7 hónap alatt találtak munkát, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. A friss diplomások közül minden tizedik külföldön helyezkedett el, az itthon maradók 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

Sorozatunk a friss diplomások elhelyezkedési esélyeiről

I. Pályakezdő jogászok

II. Gazdasági diplomások

III. Végzett orvosok

IV. Bölcsészek

V. Gépészmérnökök

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.