Jobb, ha már most felkészültök, hogy a KRESZ néhány pontján módosíthat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Egységesíthetik a közúti jelzéseket: az előírások a jövőben megengedhetik, hogy a forgalmat irányító készülékek piros és zöld fényjelzésein vagy a kiegészítő lámpákon csökkenő számsor utaljon az adott fényjelzés megváltozásáig hátralévő időtartamra.
Mivel balesetveszélyes helyzetet is okozhat, ha egy autósnak a torlódás miatt hirtelen fékeznie kell, a jelentős sebességcsökkentést úgy lehet majd jelezni, hogy a jármű mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjét egyidejűleg működtetitek – a minisztérium szerint így kevesebb lehet az ütközés a gyorsforgalmi utakon.
A KRESZ megalkotása óta csaknem negyven év telt el – és több mint harminc alkalommal változtattak rajta – a hatályos jogszabályban rengeteg különböző közúti jelzés található, olyanok is, melyeket 1975-ben rajzoltak. Ezeket egységesen megszerkesztett táblákra cserélhetik. Néhány kivétel így is lesz: egyedi táblák jelölhetik a buszok, villamosok, trolik megállóit és a taxiállomásokat.
Az uniós országokban megszokottakhoz hasonlóan új jelzőtábla adhat tájékoztatást az út mellett vagy annak közelében lévő egyházi létesítményről. Felirat utalhat a felekezet, vallási közösség és az épület nevére, a szertartások időpontjára.
A módosítások után a motorosok is használhatnának nappali menetjelző lámpát: az 5-6 centiméter átmérőjű pozíciófény nem vakít, de távolról is jól látható.
A KRESZ egyik módosítása megtiltotta, hogy az alsóbbrendű úthálózatokon 7,5 tonna feletti tömegű tehergépjárművek haladjanak, most azonban enyhítenék ezt a korlátozást - a súlyhatárt 12 tonnára emelnék.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
