Így változhat a KRESZ: milyenek az új szabályok?

Jobb, ha már most felkészültök, hogy a KRESZ néhány pontján módosíthat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

  • Eduline
Fazekas István

Egységesíthetik a közúti jelzéseket: az előírások a jövőben megengedhetik, hogy a forgalmat irányító készülékek piros és zöld fényjelzésein vagy a kiegészítő lámpákon csökkenő számsor utaljon az adott fényjelzés megváltozásáig hátralévő időtartamra.

Mivel balesetveszélyes helyzetet is okozhat, ha egy autósnak a torlódás miatt hirtelen fékeznie kell, a jelentős sebességcsökkentést úgy lehet majd jelezni, hogy a jármű mindkét oldali első és hátsó irányjelzőjét egyidejűleg működtetitek – a minisztérium szerint így kevesebb lehet az ütközés a gyorsforgalmi utakon.

A KRESZ megalkotása óta csaknem negyven év telt el – és több mint harminc alkalommal változtattak rajta – a hatályos jogszabályban rengeteg különböző közúti jelzés található, olyanok is, melyeket 1975-ben rajzoltak. Ezeket egységesen megszerkesztett táblákra cserélhetik. Néhány kivétel így is lesz: egyedi táblák jelölhetik a buszok, villamosok, trolik megállóit és a taxiállomásokat. 

Az uniós országokban megszokottakhoz hasonlóan új jelzőtábla adhat tájékoztatást az út mellett vagy annak közelében lévő egyházi létesítményről. Felirat utalhat a felekezet, vallási közösség és az épület nevére, a szertartások időpontjára.

A módosítások után a motorosok is használhatnának nappali menetjelző lámpát: az 5-6 centiméter átmérőjű pozíciófény nem vakít, de távolról is jól látható.

A KRESZ egyik módosítása megtiltotta, hogy az alsóbbrendű úthálózatokon 7,5 tonna feletti tömegű tehergépjárművek haladjanak, most azonban enyhítenék ezt a korlátozást - a súlyhatárt 12 tonnára emelnék.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.