2014-től minden közszolgálati tisztviselőnek rendszeres szakmai továbbképzésen kell részt vennie, a képzéseket hazai...
2014-től minden közszolgálati tisztviselőnek rendszeres szakmai továbbképzésen kell részt vennie, a képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A program már 2013-tól beindul: jövőre intenzív díjmentes továbbképzési programok indulnak a közszolgálati tisztviselők számára, dolgozzanak a kormányzatban vagy önkormányzatnál. 2013-ban összesen 20 ezer közszolgálati tisztviselő, 2014-től pedig évente a teljes közszolgálati tisztviselői kar képzését tervezi a kormány.
A 2014-ben induló rendszeres képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák. Azt, hogy kinek milyen intenzitású, tartamú képzésen kell részt venni az eddigi képzettségei, közigazgatási vizsgái, munkaköre alapján döntik el. Egy tanulmányi pontrendszer fogja 2014-től segíteni a tájékozódást, hogy kinek hány pontot kell elérnie ahhoz, hogy teljesítse a képzési elvárásokat. A továbbképzés tartalmáról a tisztviselő egyéni fejlesztési és képzési igényének felmérését követően a munkáltató dönt.
A munkáltatók (minisztériumok, háttérintézményeik, kormányhivatalok önkormányzatok) az egyéni képzési igényeket is figyelembe vevő továbbképzési tervek alapján fogják "beiskolázni" a tisztviselőket. Azok a tisztviselők, akik még nem rendelkeznek közigazgatási szakvizsgával, 2013-ban még a szakvizsga megszerzésével teljesíthetik a továbbképzési kötelezettségüket.
A továbbképzéseket döntően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja, de szükség szerint - bizonyos továbbképzések esetében - más felsőoktatási intézményt vagy más állami költségvetési szervet is bevonhat képzési feladatai megvalósításába. A képzésekről tanúsítványt kapnak a résztvevők. A továbbképzések tervezési, monitoringozási és beiskolázási központja az augusztusban megalakult új közigazgatási bázisintézmény, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lesz.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
