2014-től minden közszolgálati tisztviselőnek rendszeres szakmai továbbképzésen kell részt vennie, a képzéseket hazai...
2014-től minden közszolgálati tisztviselőnek rendszeres szakmai továbbképzésen kell részt vennie, a képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A program már 2013-tól beindul: jövőre intenzív díjmentes továbbképzési programok indulnak a közszolgálati tisztviselők számára, dolgozzanak a kormányzatban vagy önkormányzatnál. 2013-ban összesen 20 ezer közszolgálati tisztviselő, 2014-től pedig évente a teljes közszolgálati tisztviselői kar képzését tervezi a kormány.
A 2014-ben induló rendszeres képzéseket hazai és európai uniós forrásokból finanszírozzák. Azt, hogy kinek milyen intenzitású, tartamú képzésen kell részt venni az eddigi képzettségei, közigazgatási vizsgái, munkaköre alapján döntik el. Egy tanulmányi pontrendszer fogja 2014-től segíteni a tájékozódást, hogy kinek hány pontot kell elérnie ahhoz, hogy teljesítse a képzési elvárásokat. A továbbképzés tartalmáról a tisztviselő egyéni fejlesztési és képzési igényének felmérését követően a munkáltató dönt.
A munkáltatók (minisztériumok, háttérintézményeik, kormányhivatalok önkormányzatok) az egyéni képzési igényeket is figyelembe vevő továbbképzési tervek alapján fogják "beiskolázni" a tisztviselőket. Azok a tisztviselők, akik még nem rendelkeznek közigazgatási szakvizsgával, 2013-ban még a szakvizsga megszerzésével teljesíthetik a továbbképzési kötelezettségüket.
A továbbképzéseket döntően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adja, de szükség szerint - bizonyos továbbképzések esetében - más felsőoktatási intézményt vagy más állami költségvetési szervet is bevonhat képzési feladatai megvalósításába. A képzésekről tanúsítványt kapnak a résztvevők. A továbbképzések tervezési, monitoringozási és beiskolázási központja az augusztusban megalakult új közigazgatási bázisintézmény, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal lesz.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
