Néznéd pénzért, ahogy valaki a kisdolgát végzi? Vagy számolnál napestig hattyúkat? A legfurább állások.
WC-felügyelő
Kínában 16 dollárnak megfelelő büntetést kapnak azok, akik nem rendeltetésszerűen használják a nyilvános mosdókat – értsd, ha félremegy. De ahhoz, hogy büntetést lehessen kiróni, valakinek nézni is kell, ki szegi meg a szabályokat. Így direkt erre a feladatra alkalmaznak embereket - írta a quora.com.
Bérelt esküvői vendég
Bár számos amerikai film is született már arról, hogy szülőket vagy éppen barátokat béreljen valaki az esküvőjére, ez a valóságban is létezik. Sőt, külön szakma született a bérvendégekre. Ez főleg Indiában dívik, ahol a vendégek száma mutatja egy család társadalmi helyzetét. Ezért hiába hatalmas a család maga, még a biztonság kedvéért bérelnek is vendégeket.
Rendszámtábla-takaró
A szmog és a légszennyezettség miatt korlátozták az autóforgalmat Teheránban: vannak napok, amikor csak a páros számmal végződő rendszámmal rendelkezők közlekedhetnek bizonyos belvárosi területeken, vannak, amikor a páratlanok. Ezt a helyiek úgy próbálják kijátszani, hogy a közismert helyeken elhelyezett megfigyelő kamerák környékén lézengőket felfogadják, hogy sétáljanak az autó mögött, amíg lassan átcsúsznak a kamera látókörén.
Bringakiemelő
Azt mindenki tudja, hogy Hollandiában imádnak bringákkal járni, de van egy rossz szokásuk a hollandoknak: ha megunják a kerékpárt, simán belevágják a csatornába. Ezért a város felfogadott olyan embereket, akiknek az a feladata, hogy kihalássza a vízből a bicikliket.
Hattyúszámláló
Egyes angliai megyékben van egy olyan munkakör, melyben a hattyúkat számlálják minden évben. A helyzet az, hogy egy, a 12. századig visszanyúló ősi hagyományról van szó, amit végül 1482-ben, IV. Eduárd uralkodása idején iktattak törvénybe. Értelme annyi volt, hogy a hattyúk hagyományosan az uralkodó tulajdonát képezték, ezért kellett megszámlálni és megjelölni őket. Ma már ennek nyilván inkább környezetvédelmi okai vannak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
