Tudományos pályára ösztönözné a lányokat az Akadémia

Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság alakult a Magyar Tudományos Akadémián, hogy elősegítse a nők arányának növekedését az akadémikusok, a posztdoktorok és az MTA doktorai között, illetve hogy a közoktatásban a lányok körében népszerűsítse a természettudományi tárgyakat.

  • eduline/mti
Mónus Márton

Somogyi Péter akadémikus sajnálatosnak nevezte, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen nő sem került be a levelező tagok közé - történt az MTA tavalyi, 187. közgyűlésén, mikor a női akadémikusok alacsony számára hívta fel a figyelmet. Az agykutató akkor javasolta, hogy az Akadémia Elnöksége vizsgálja meg az akadémikusjelölés és -választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra. Ilyen előzményekkel alakult meg a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság.

A testület nemcsak a női akadémikusok arányának növelésével kíván foglalkozni, hanem igyekszik majd elérni, hogy a teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma, nem csupán az akadémikusok, de az MTA doktorai között is. Annál is inkább, mert a statisztikák alapján a PhD-fokozatot megszerzők között még nagyjából azonos a nemek aránya.

Lamm Vanda, az új testület elnöke szerint az egyik legfontosabb céljuk, hogy az akadémikusok mellett a posztdoktorok körében is megvizsgálják, miként lehet a kutatói pályán lévő nőket segíteni és ösztönözni a továbblépésre. A hosszú távú célok között szerepel a természettudományok népszerűsítése is az általános és középiskolás lányok körében.

Az új bizottságnak nem csak női kutatók a tagjai, hiszen - mint írják - céljaikat nem a férfiak ellenében, hanem velük együtt és az ő segítségükkel szeretnék elérni. A testület legközelebb februárban ülésezik, a májusi közgyűlésre saját javaslatokat nyújt be az Akadémikusok Gyűlésének.

32 évesen szülnek a diplomás anyák

Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.