Somogyi Péter akadémikus sajnálatosnak nevezte, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen nő sem került be a levelező tagok közé - történt az MTA tavalyi, 187. közgyűlésén, mikor a női akadémikusok alacsony számára hívta fel a figyelmet. Az agykutató akkor javasolta, hogy az Akadémia Elnöksége vizsgálja meg az akadémikusjelölés és -választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra. Ilyen előzményekkel alakult meg a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság.
A testület nemcsak a női akadémikusok arányának növelésével kíván foglalkozni, hanem igyekszik majd elérni, hogy a teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma, nem csupán az akadémikusok, de az MTA doktorai között is. Annál is inkább, mert a statisztikák alapján a PhD-fokozatot megszerzők között még nagyjából azonos a nemek aránya.
Lamm Vanda, az új testület elnöke szerint az egyik legfontosabb céljuk, hogy az akadémikusok mellett a posztdoktorok körében is megvizsgálják, miként lehet a kutatói pályán lévő nőket segíteni és ösztönözni a továbblépésre. A hosszú távú célok között szerepel a természettudományok népszerűsítése is az általános és középiskolás lányok körében.
Az új bizottságnak nem csak női kutatók a tagjai, hiszen - mint írják - céljaikat nem a férfiak ellenében, hanem velük együtt és az ő segítségükkel szeretnék elérni. A testület legközelebb februárban ülésezik, a májusi közgyűlésre saját javaslatokat nyújt be az Akadémikusok Gyűlésének.
Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.
