Tudományos pályára ösztönözné a lányokat az Akadémia

Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság alakult a Magyar Tudományos Akadémián, hogy elősegítse a nők arányának növekedését az akadémikusok, a posztdoktorok és az MTA doktorai között, illetve hogy a közoktatásban a lányok körében népszerűsítse a természettudományi tárgyakat.

  • eduline/mti
Mónus Márton

Somogyi Péter akadémikus sajnálatosnak nevezte, hogy a 2016. évi tagválasztás során egyetlen nő sem került be a levelező tagok közé - történt az MTA tavalyi, 187. közgyűlésén, mikor a női akadémikusok alacsony számára hívta fel a figyelmet. Az agykutató akkor javasolta, hogy az Akadémia Elnöksége vizsgálja meg az akadémikusjelölés és -választás eljárásának módját, különös tekintettel a nőkkel szembeni esetleges diszkriminációra. Ilyen előzményekkel alakult meg a Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság.

A testület nemcsak a női akadémikusok arányának növelésével kíván foglalkozni, hanem igyekszik majd elérni, hogy a teljes kutatói életpályán emelkedjen a nők száma, nem csupán az akadémikusok, de az MTA doktorai között is. Annál is inkább, mert a statisztikák alapján a PhD-fokozatot megszerzők között még nagyjából azonos a nemek aránya.

Lamm Vanda, az új testület elnöke szerint az egyik legfontosabb céljuk, hogy az akadémikusok mellett a posztdoktorok körében is megvizsgálják, miként lehet a kutatói pályán lévő nőket segíteni és ösztönözni a továbblépésre. A hosszú távú célok között szerepel a természettudományok népszerűsítése is az általános és középiskolás lányok körében.

Az új bizottságnak nem csak női kutatók a tagjai, hiszen - mint írják - céljaikat nem a férfiak ellenében, hanem velük együtt és az ő segítségükkel szeretnék elérni. A testület legközelebb februárban ülésezik, a májusi közgyűlésre saját javaslatokat nyújt be az Akadémikusok Gyűlésének.

32 évesen szülnek a diplomás anyák

Több gyermeket szülnek a diplomás anyák, egyre kevesebb iskolázatlan nő hoz világra gyermeket, és emelkedik a házasságon kívül születettek aránya - olvasható a Magyar Nemzet keddi számában. Fokozatosan kitolódott az évtizedek során a gyermekvállalás átlagéletkora a nők körében, ami különösen igaz a magasan iskolázott rétegekre.

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.