Szinte pingpongozik a folyékony nitrogént gázolajra, alkoholra és vízre töltve. Nektek melyik reakció tetszik a legjobban?
A folyékony nitrogén a maga -197°C hőmérsékletével az egyik leghidegebb anyag, amit földi környezetben elő tudunk állítani. Biztos ismeritek azokat a jeleneteket, mikor valamit egy-két percig folyékony nitrogénbe tesznek, majd egy kalapácsütéssel szilánkosra törnek. A rugalmas tárgyak, akár csak egy léggömb, az extrém hideg hatására rideggé válik, ám mi a helyzet a folyadékokkal?
Amennyiben a lenti videóban látható módon finom más folyadékra öntjük a nitrogént, remekül megfigyelhetővé válik a Leidenfrost-hatás. A nitrogén olyan gyors párolgásba kezd, hogy egy vékony gázréteg keletkezik a még folyékony nitrogéncseppek és melegebb gázolaj vagy alkohol vagy víz felszíne között. Ez hasonló, mint mikor a forró sütőlapra víz cseppen, csak sokkal látványosabb a jelenség. A mozgását a párolgó nitrogén keltette örvényeknek köszönhet.
Kacsáztál már nátriummal? Kémia érettségi előtt ezt látnod kell!
Péntek 13-án jön a kémia érettségi, a babonát viszont könnyű elűzni egy kis játékos tudománnyal. Valószínűleg a pénteki kémia érettségizők tudják most a legjobban az országban, hogy milyen reakciót vált ki, ha tiszta nátriumot dobunk a vízbe - akár videó nélkül is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
