Rosszul jártak a nyelviskolák a decemberben elindított Tudásod a jövőd! programmal - a majdnem ingyenes képzések a fővárosban néhány perc alatt betelnek, míg a fizetős tanfolyamokat szinte sehol nem tudják elindítani, a támogatott képzések ugyanis "elszipkázzák" a tanulókat. Budapesten a legnehezebb bekerülni a EU által finanszírozott nyelvi és informatikai kurzusokra, tíz érdeklődőből csak egy kezdhet el tanulni.
„Budapesten egy-két perc alatt betelnek a helyek, a vidéki városokban pár napjuk van a jelentkezőknek, a kisebb településeken azonban sokszor komoly toborzómunka kell ahhoz, hogy feltöltsék a férőhelyeket” – mondja Nagy Zoltán, a Katedra Nyelviskola vezetője a Tudásod a jövőd! programról.
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) decemberben hirdette meg a képzési programot, amely támogatott informatikai és nyelvi tanfolyamokat biztosít többek között rászorulóknak és a 45 éven felülieknek. A képzés költségének 95-98 százalékát – fejenként legfeljebb 90 ezer forintot – európai uniós forrásból fedezik, a jelentkezőknek a teljes összeg 2-5 százalékát, mindössze néhány ezer forintot kell fizetniük.
Tíz budapesti jelentkezőből egy jut be
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a legtöbb nyelviskolában nagyon gyorsan beteltek a helyek, olvasóink jelezték, hogy több – például Somogy megyei – településen egyáltalán nem indultak képzések. „Nem határozták meg, pontosan milyen településeken indulhat el a program, az alapkoncepció szerint bármely községben és városban van erre lehetőség, ha egy képzőintézmény jelzi, hogy van rá igény. A hátrányos helyzetű települések előnyben vannak” – mondta az eduline-nak Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
„A legnagyobb probléma az, hogy a népesebb városokban jóval nagyobb a kereslet, mint a kistelepüléseken. Budapesten a legnehezebb bejutni, mivel ott sokkal nagyobb az érdeklődés, mint a valós keret, nagyjából tízből egy jelentkező kerül be” – tette hozzá Nagy Zoltán.
Nem rászorultsági alapon
Bár a program eredeti célja az volt, hogy képzést biztosítson a munkanélkülieknek, a romáknak, a rossz anyagi körülmények között élőknek, a kismamáknak és a 45 éven felülieknek, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint a rendszer csak azt rögzíti, ki mikor jelentkezett, így a gyorsaság, nem pedig a szociális helyzet dönti el, ki kezdheti el a támogatott tanfolyamokat.
„Ugyanannyi esélye van egy rózsadombi fogorvosnak, mint egy angyalföldi munkanélkülinek” – utalt Salusinszky András arra, hogy a programra bárki jelentkezhet, aki elmúlt 18 éves, sem egyetemen, főiskolán, sem középiskolában nem tanul államilag finanszírozott formában, és nem vesz igénybe más, szintén uniós képzési támogatást. A szakember szerint érdemes lett volna átgondolni az önrész mértékét is, ha valamivel többet kellene saját zsebből fizetni, többen tanulhatnának támogatott formában.
A programot elindító KIH szerint "nincs felhatalmazásuk" a jelentkezők szociális helyzetének vizsgálatára, így elsősorban az számít, hogy mennyire fejlett régióban élnek - Magyarországon egyedül Közép-Magyarország számít a foglalkoztatás szempontjából versenyképesnek, ezért ez a régió kapja a legkevesebb támogatást, pedig itt van a legtöbb érdeklődő.
Nem segít, ront a nyelviskolák helyzetén
„A projekt legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a képzőintézmények, mivel az érdeklődők – annak reményében, hogy bejuthatnak az ingyenes képzésekre – december óta nem jelentkeznek a fizetős tanfolyamokra. Nagy bajban van a piac” – teszi hozzá Salusinszky András, és ugyanígy nyilatkoztak az eduline által megkérdezett nyelviskola-vezetők is.
„Körülbelül ezerkétszázan jelentkeztek a támogatott tanfolyamokra, de csak 444-en jutottak be, miközben a fizetős képzésekre a program elindulása óta alig van jelentkező” – mondta Balogh Mónika, a szegedi Matrix CBC Kft. nyelviskolájának vezetője. A Katedra Nyelviskola is ugyanígy járt: a fizetős képzéseket nem tudják elindítani, míg a programra jelentkezők válogatás nélkül bármilyen tanfolyamot megjelölnek, még a japán nyelvtanfolyam is azonnal betelik.
A KIH szerint nincs túljelentkezés
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal szerint szó sincs túljelentkezésről. Valóban sokan – 215 ezren, közülük 160 ezren a nyelvi, 16 300-an az informatikai, 38 700-an pedig mindkét képzéstípusra – regisztráltak az online felületen, a KIH szerint ők azonban „nem tekinthetők jelentkezőknek, csak érdeklődőknek”.
Az eduline-nak eljuttatott válaszban azt írták: a „valódi jelentkezők” azok, akik már konkrét képzést választottak, bekerültek az egyik induló csoportba, és aláírták a támogatási és a felnőttképzési szerződést – ez 40 250 tanuló. Azt viszont a KIH is megerősítette, hogy a budapestiek jutnak be legnehezebben a tanfolyamokra, a program résztvevőinek 83 százaléka a kevésbé fejlett régiókban, míg 16 százalékuk a közép-magyarországi régióban él. „Azoknak, akik nem jutottak be egyik tanfolyamra sem, a későbbiekben lehetőségük lesz további tanfolyamok közül választani” – ígéri a hivatal.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
