A milánói Scala operaház balettiskolája cáfolta egy elbocsátott balerina vádjait, miszerint a növendékek krónikus...
A milánói Scala operaház balettiskolája cáfolta egy elbocsátott balerina vádjait, miszerint a növendékek krónikus táplálkozási problémákkal küzdenek. "Nincsen semmiféle anorexiaválság" - írta válaszul közleményében az intézmény a februárban elbocsátott balerina Maria Francesca Garritano vádjaira.
A táncosnő az általa írt La verita, vi prego, sulla danza (Az igazat, kérlek, a táncról) írt könyvében és az olasz és külföldi sajtóban is azt állította, hogy a Scala balettkarának minden ötödik táncosnője táplálkozási problémákkal küzd, tíz balettáncosnőből hétnek elmarad a menstruációja a vasfegyelmű diéta miatt. Garritano szerint őt ezért bocsátották el.
A balettiskola hangsúlyozta, hogy a kétszázhúsz növendéket rendszeres orvosi ellenőrzés alatt tartják. Az iskolának nincsen saját dietológusa, mivel "az utóbbi hat évben nem jelenkezett súlyos táplálkozási probléma".
A vita ezzel nem ért véget: az Italia1 olasz kereskedelmi televízió csütörtökön sugározza a Garritanóval közölt interjút. A balerina azt mondta, hogy "hiába hallgatják el, valós, mindig is létező problémáról van szó". A műsornak a Scala balettiskolájában tanulók szülei is nyilatkoztak, megerősítve, hogy a fiatal lányok nemcsak a táncban versenyeznek egymással, hanem abban is, hogy "ki tud kevesebbet enni".
Carla Fracci, a Scala volt balettművésze korábban azt hangoztatta, hogy egy anorexiás balettáncos nem tudna napi többórás fizikai munkát végezni.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
