Tömegesen vándorolnak külföldre az olasz friss diplomások

Szürkeállományának elveszítésétől tart Olaszország  diplomás fiataljainak külföldre való áramlása miatt, akik a...

  • MTI
Stiller Ákos

Szürkeállományának elveszítésétől tart Olaszország  diplomás fiataljainak külföldre való áramlása miatt, akik a hétvégi választástól sem várnak változást, és nem akarnak hazatérni.

Nicola vegyész Manchesterben, Lara építészként dolgozik Abu Dhabiban, Massimo a barcelonai egyetemen tanít, Taddeo dizájnstúdiót vezet New Yorkban, Marta a dániai Aarhusban fotós. Mindannyian harmincéves olaszok, akik külföldön próbáltak szerencsét, mivel Olaszországban "nem volt munka, ha volt is, nem fizették meg, a fiatalokat nem veszik komolyan, és az olasz munkaerőpiac nem kínál jövőt" - mondták el a Cisl szakszervezet által a külföldre vándorló diplomásokról tavaly forgatott dokumentumfilmben.

Olaszországban a mai napig tisztelettel őrzik annak a közel 30 millió olasznak az emlékét, aki 1860-1985 között emigrált Nyugat-Európába, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába. Őket azonban a szegénység és éhezés hajtotta, többségükben tanulatlan kétkezi munkások hagyták el Itáliát.

Ma már nem bányászok és pincérek, hanem a "legjobb agyak" menekülnek külföldre: informatikusok, orvosok, kutatók, mérnökök. Az Istat statisztikai hivatal szerint 2001-2010 között megkétszereződött a külföldön munkát vállaló 25 év feletti olasz diplomások száma. Ők adják ma már az összes emigráns 15,9 százalékát. Olaszország ötszáz legjobb kutatójának 35 százaléka dolgozik külföldön, a száz legjobb közül pedig minden második.

Olaszországban 37 százalék feletti a fiatalkorúak körében a munkanélküliség, ez az utóbbi húsz év legrosszabb adata. A 25-35 év közötti fiatalok egyharmada szüleivel él együtt, mert se munkája, se lakása nincsen.

2010-ben nyolcezer-kétszáz, 2011-ben több mint tízezer olasz diplomás távozott elsősorban  Németországba, Svájcba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Brazíliába.

Az értelmiségi kivándorlás az Eurostat felmérése szerint évi egymilliárd eurójába kerül Olaszországnak. Csak a három év felső tagozatot, öt év gimnáziumi és öt év egyetemi tanulmányokat számolva, minden fiatal tanulmányaiba az olasz állam fejenként 124 ezer eurót invesztál. A migrációval ez is elvész.

Az egyre nagyobb méretű jelenség mindennapos téma az olasz sajtóban. Olaszország egységének tavalyelőtti 150. évfordulóján a Monti-kormány "hazahívási" programot indított - eredmény nélkül. A külföldre távozott fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy nem fog hazatérni. Úgy látják, akárki nyeri is a hétvégi választásokat, nem történik pozitív változás.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.