Matekból buktak meg messze a legtöbben a tavalyi érettségin
A legtöbb diák sikeresen érettségizik, de tantárgyanként jelentős különbségek vannak. 2025-ben matekból volt a legtöbb sikertelen vizsga, a legjobban pedig angolból teljesítettek a diákok.
Stiller Ákos
Szürkeállományának elveszítésétől tart Olaszország diplomás fiataljainak külföldre való áramlása miatt, akik a hétvégi választástól sem várnak változást, és nem akarnak hazatérni.
Nicola vegyész Manchesterben, Lara építészként dolgozik Abu Dhabiban, Massimo a barcelonai egyetemen tanít, Taddeo dizájnstúdiót vezet New Yorkban, Marta a dániai Aarhusban fotós. Mindannyian harmincéves olaszok, akik külföldön próbáltak szerencsét, mivel Olaszországban "nem volt munka, ha volt is, nem fizették meg, a fiatalokat nem veszik komolyan, és az olasz munkaerőpiac nem kínál jövőt" - mondták el a Cisl szakszervezet által a külföldre vándorló diplomásokról tavaly forgatott dokumentumfilmben.
Olaszországban a mai napig tisztelettel őrzik annak a közel 30 millió olasznak az emlékét, aki 1860-1985 között emigrált Nyugat-Európába, Észak- és Dél-Amerikába, Ausztráliába. Őket azonban a szegénység és éhezés hajtotta, többségükben tanulatlan kétkezi munkások hagyták el Itáliát.
Ma már nem bányászok és pincérek, hanem a "legjobb agyak" menekülnek külföldre: informatikusok, orvosok, kutatók, mérnökök. Az Istat statisztikai hivatal szerint 2001-2010 között megkétszereződött a külföldön munkát vállaló 25 év feletti olasz diplomások száma. Ők adják ma már az összes emigráns 15,9 százalékát. Olaszország ötszáz legjobb kutatójának 35 százaléka dolgozik külföldön, a száz legjobb közül pedig minden második.
Olaszországban 37 százalék feletti a fiatalkorúak körében a munkanélküliség, ez az utóbbi húsz év legrosszabb adata. A 25-35 év közötti fiatalok egyharmada szüleivel él együtt, mert se munkája, se lakása nincsen.
2010-ben nyolcezer-kétszáz, 2011-ben több mint tízezer olasz diplomás távozott elsősorban Németországba, Svájcba, az Egyesült Királyságba, Franciaországba, az Egyesült Államokba és Brazíliába.
Az értelmiségi kivándorlás az Eurostat felmérése szerint évi egymilliárd eurójába kerül Olaszországnak. Csak a három év felső tagozatot, öt év gimnáziumi és öt év egyetemi tanulmányokat számolva, minden fiatal tanulmányaiba az olasz állam fejenként 124 ezer eurót invesztál. A migrációval ez is elvész.
Az egyre nagyobb méretű jelenség mindennapos téma az olasz sajtóban. Olaszország egységének tavalyelőtti 150. évfordulóján a Monti-kormány "hazahívási" programot indított - eredmény nélkül. A külföldre távozott fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy nem fog hazatérni. Úgy látják, akárki nyeri is a hétvégi választásokat, nem történik pozitív változás.
