Tömegesen hagyják ott Ausztriát a diplomás pályakezdők

A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja...

  • TK
Ezrek tanulnak a tandíjmentes helyeket kínáló osztrák egyetemeken, később azonban továbbállnak
Filep István

A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja el az országot, ráadásul az oklevél megszerzését követően az Ausztriában tanult külföldiek többsége is továbbáll. Jellemző ez a nem EU-tagállamokból érkezett hallgatókra is. A tandíjmentes oktatás miatt több ezren jelentkeznek osztrák egyetemekre - összefoglalónkat itt olvahatjátok el.

A diplomások legfeljebb ötöde igényel munkavállalásra jogosító RWR-kártyát, holott az osztrák „zöldkártyát” egy évvel ezelőtt többek között azzal a céllal vezették be, hogy a nem EU-állampolgár, ám ausztriai egyetemeken végzett fiatal szakembereket az országban marasztalják. Az okmány bevezetésével egyidejűleg számos intézkedést hoztak, ami megkönnyíti a jól képzett külföldi munkavállalók elhelyezkedését, ám eddig mindössze 222-en igényeltek RWR-kártyát, holott a 2010/2011-es tanévben 1285 nem EU-állampolgár egyetemi hallgató szerzett Ausztriában mesterdiplomát.

Míg az osztrák gazdasági kamara illetékese a hibát abban látja, hogy senki nem érzi feladatának, hogy megfelelő információkkal lássa el az érintetteket, addig az egyetemisták szerint a kártyaigénylés túlzott követelményeket állít a frissdiplomások elé: csak a mesterszintű végzettség birtokosait honorálja, kizárva ezzel a bachelor-oklevéllel rendelkezőket a kedvezményezettek köréből.

Hogy mi az elvándorlás oka? Egy két évvel ezelőtti, Bécsben élő külföldi menedzserek, szakemberek és ENSZ-alkalmazottak körében végzett közvélemény-kutatás során a válaszadók 64 százaléka a magas adók és megélhetési költségek mellett az osztrákok zárkózottságát, zsémbességét és idegenellenességét említette fő okként, ami a jó közbiztonság, a kiváló egészségügyi ellátás és a viszonylag magas fizetések ellenére megkeseríti a külföldiek mindennapjait. Úgy tűnik, ez azóta sem változott.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.