Tömegesen hagyják ott Ausztriát a diplomás pályakezdők

A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja...

  • TK
Ezrek tanulnak a tandíjmentes helyeket kínáló osztrák egyetemeken, később azonban továbbállnak
Filep István

A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja el az országot, ráadásul az oklevél megszerzését követően az Ausztriában tanult külföldiek többsége is továbbáll. Jellemző ez a nem EU-tagállamokból érkezett hallgatókra is. A tandíjmentes oktatás miatt több ezren jelentkeznek osztrák egyetemekre - összefoglalónkat itt olvahatjátok el.

A diplomások legfeljebb ötöde igényel munkavállalásra jogosító RWR-kártyát, holott az osztrák „zöldkártyát” egy évvel ezelőtt többek között azzal a céllal vezették be, hogy a nem EU-állampolgár, ám ausztriai egyetemeken végzett fiatal szakembereket az országban marasztalják. Az okmány bevezetésével egyidejűleg számos intézkedést hoztak, ami megkönnyíti a jól képzett külföldi munkavállalók elhelyezkedését, ám eddig mindössze 222-en igényeltek RWR-kártyát, holott a 2010/2011-es tanévben 1285 nem EU-állampolgár egyetemi hallgató szerzett Ausztriában mesterdiplomát.

Míg az osztrák gazdasági kamara illetékese a hibát abban látja, hogy senki nem érzi feladatának, hogy megfelelő információkkal lássa el az érintetteket, addig az egyetemisták szerint a kártyaigénylés túlzott követelményeket állít a frissdiplomások elé: csak a mesterszintű végzettség birtokosait honorálja, kizárva ezzel a bachelor-oklevéllel rendelkezőket a kedvezményezettek köréből.

Hogy mi az elvándorlás oka? Egy két évvel ezelőtti, Bécsben élő külföldi menedzserek, szakemberek és ENSZ-alkalmazottak körében végzett közvélemény-kutatás során a válaszadók 64 százaléka a magas adók és megélhetési költségek mellett az osztrákok zárkózottságát, zsémbességét és idegenellenességét említette fő okként, ami a jó közbiztonság, a kiváló egészségügyi ellátás és a viszonylag magas fizetések ellenére megkeseríti a külföldiek mindennapjait. Úgy tűnik, ez azóta sem változott.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.