A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja...
A diplomás elvándorlás Ausztriát kétszeresen is sújtja - minden évben számos frissen végzett osztrák szakember hagyja el az országot, ráadásul az oklevél megszerzését követően az Ausztriában tanult külföldiek többsége is továbbáll. Jellemző ez a nem EU-tagállamokból érkezett hallgatókra is. A tandíjmentes oktatás miatt több ezren jelentkeznek osztrák egyetemekre - összefoglalónkat itt olvahatjátok el.
A diplomások legfeljebb ötöde igényel munkavállalásra jogosító RWR-kártyát, holott az osztrák „zöldkártyát” egy évvel ezelőtt többek között azzal a céllal vezették be, hogy a nem EU-állampolgár, ám ausztriai egyetemeken végzett fiatal szakembereket az országban marasztalják. Az okmány bevezetésével egyidejűleg számos intézkedést hoztak, ami megkönnyíti a jól képzett külföldi munkavállalók elhelyezkedését, ám eddig mindössze 222-en igényeltek RWR-kártyát, holott a 2010/2011-es tanévben 1285 nem EU-állampolgár egyetemi hallgató szerzett Ausztriában mesterdiplomát.
Míg az osztrák gazdasági kamara illetékese a hibát abban látja, hogy senki nem érzi feladatának, hogy megfelelő információkkal lássa el az érintetteket, addig az egyetemisták szerint a kártyaigénylés túlzott követelményeket állít a frissdiplomások elé: csak a mesterszintű végzettség birtokosait honorálja, kizárva ezzel a bachelor-oklevéllel rendelkezőket a kedvezményezettek köréből.
Hogy mi az elvándorlás oka? Egy két évvel ezelőtti, Bécsben élő külföldi menedzserek, szakemberek és ENSZ-alkalmazottak körében végzett közvélemény-kutatás során a válaszadók 64 százaléka a magas adók és megélhetési költségek mellett az osztrákok zárkózottságát, zsémbességét és idegenellenességét említette fő okként, ami a jó közbiztonság, a kiváló egészségügyi ellátás és a viszonylag magas fizetések ellenére megkeseríti a külföldiek mindennapjait. Úgy tűnik, ez azóta sem változott.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
