Tiltakozni fognak a szülők, ha közmunkások is tanulnak majd az iskolákban?

Balog Zoltán humánminiszter az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt büszkén számolt be arról, hogy „az oktatásban...

  • Eduline
Képünk illusztráció
hvg.hu

Balog Zoltán humánminiszter az Országgyűlés oktatási bizottsága előtt büszkén számolt be arról, hogy „az oktatásban soha nem visszatérő lehetőség annak a tudáshátránynak a ledolgozása”, amely most százezer közmunkásnak adatik meg a téli közmunka keretében, sok kérdés ugyanakkor még megválaszolatlan - írja a Népszabadság.

Az alapkompetenciákat biztosító és az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzés lebonyolítására Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Türr István Képző és Kutató Intézetet (TKKI) jelölte ki.

A közmunkások oktatására állástalan pedagógusokat hívtak be. A lap információi szerint a TKKI ezer munkanélküli pedagógust hívott be állásinterjúra. Az sem világos, hogy a Klik iskoláiban tanító tanárok miként fognak szerződni arra a feladatra, hogy közmunkásokat oktassanak.

Nem világos, hogy milyen idősávban oktatják majd a közmunkásokat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő általános iskolákban ugyanis tanítás van délelőttönként. Miskolcon például a Jobbik akciózott annak érdekében, hogy még véletlenül se kerüljenek a közmunkások a gyerekekkel egy időben iskolapadba. Ahogy egy városi képviselőjük írta, „a kisdiákok így városunkban megmenekültek az élethosszig tanulóktól”.

Információink szerint a kormányzat már kapott jelzéseket arra, hogy nemcsak Miskolcon, az ország más településein is várható, hogy a szülők tiltakozni fognak, ha kiderül, az általános iskolások és a közmunkások egy időben tanulnak. A TKKI-nak így keresnie kell a képzőhelyeket. A Népszabadság úgy tudja, a szakképző intézményekben van elég kapacitás, így várhatóan ezekbe az intézményekbe terelik a tanulásra kötelezett közmunkásokat. Megdöbbentő tesztet kapnak a közmunkások - itt nézhetitek meg a feladatsort.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.