Megvan, 2027-ben melyik lett a legjobb magyar egyetem
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
Idén legalább 5000 diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés, amelynek bevezetése...

Idén legalább 5000 diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés, amelynek bevezetése ugyanakkor csak 2013-tól lesz kötelező az intézmények számára, míg a szakközépiskolai oktatásban is csak a jövőre induló tanévben lesznek érzékelhető változások - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Szeptember 1-jétől szakközépiskolában 227.600, szakiskolában 128.400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40.200, a szakiskolákban pedig 33.900 első évfolyamos tanuló lesz.
Czomba Sándor kiemelte: az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.
További változás, hogy idén szeptembertől - bár szigorú feltételek mellett, de - már a kilencedik évfolyamon is köthető tanulószerződés, ez pedig arra ösztönzi a gyakorlati képzőket, és a tanulókat is, hogy az új képzési formát válasszák - mondta az államtitkár.
Jelezte, hogy 2011-hez hasonlóan az iskolák az idén is választhatnak: vagy a régebbi, "a gazdaság igényeit kevésbé kiszolgáló" tartalmú szakmákat oktatnak, vagy - önkéntesen - bevezetik a kamara kidolgozásában született képzési programokat. A 2013 szeptemberétől induló tanévben ugyanakkor már kötelező lesz az új képzési forma indítása, miközben a régi típusú képzés - amelynek keretében két év alapvetően közismereti évfolyam után jött csak két év szakképzési évfolyam - kifutó jelleggel fokozatosan megszűnik.
Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy az előző tanévben már élt az úgynevezett előrehozott szakiskolai képzési rendszer, amelyhez a gazdasági kamara tavaly nyáron a duális képzés formához jobban igazodó szakmai és vizsgakövetelményeket dolgozott ki.
Elmondta: idén az előzetes számítások szerint legalább 5.000 tanulót fog érinteni az új képzés, de elképzelhető, hogy ez a szám eléri a 10 ezret is, mivel már kilencedikben is köthető tanulószerződés. Czomba Sándor ismertette azt is, hogy a rendelkezésre álló információk szerint tavaly majdnem 10.000 tanuló kezdte meg tanulmányait az új követelmények szerint.
Az új rendszerben oktatott szakmákra példaként említette azokat a korábban is magas gyakorlati óraszámmal oktatott szakképesítéseket, mint az ács, a cukrász, a villanyszerelő, az asztalos, vagy a gépi forgácsoló.
Az államtitkár kiemelte: nagyságrendileg ugyanannyi szakmai gyakorlati óra lesz, de ezek már a kilencedik évfolyam kezdetétől kötelezően beépülnek a képzésekbe. Ezzel jelentősen csökkenni fog a tanulók lemorzsolódása is; eddig minden ötödik gyerek szakképesítés megszerzése nélkül hagyta el a szakiskolát - fűzte hozzá.
Kiemelte: a változtatástól azt várják, hogy a szakiskolai képzés a rövidebb képzési idővel együtt hatékonyabbá válik, motiváltabb tanulókkal, kisebb lemorzsolódással. Czomba Sándor szerint a kisebb óraszám ellenére is az eddiginél megalapozottabb tudással szerzik meg a tanulók a szakmai bizonyítványukat; erre a gazdasági kamara által kidolgozott követelményrendszer bevezetése a garancia.
A cégek részvétele kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva kifejtette: a gazdálkodó szervezetek körülbelül másfél százaléka vállalja a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő 92.000 tanuló gyakorlati képzését.
Az arányokat tekintve ez azt jelenti, hogy a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek átlagosan mintegy 10 fő tanuló képzését vállalják. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján a legkedvezőbb ágazatok, amelyekben a legtöbb tanulószerződést kötik, a vendéglátás, kereskedelem, és az úgynevezett egyéb szolgáltatás. A gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésben való közreműködését számos kormányzati intézkedés ösztönzi - emelte ki az államtitkár.
A szakközépiskolai oktatásról Czomba Sándor elmondta: itt a most kezdődő tanévben még nem várhatók változások, de a 2013 szeptemberétől induló tanévben már érezhetőek lesznek a szakképzési törvényben szereplő újdonságok.
Ezek közül a legfontosabb az, hogy a jövőben a szakközépiskolában az érettségivel együtt a tanulók már a tizenkettedik évfolyam végén szakmai végzettséget is szereznek. Igaz, ez nem az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítést jelenti, de egy olyan szakmai érettségit, amellyel már akkor is elhelyezkedhet a tanuló, ha nem megy tovább szakképzési évfolyamra - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a szakmai érettségi a FEOR szerinti munkakörben jogosít munkavégzésre.
A szakmai érettségi birtokában tehát a diák dönthet úgy, hogy továbbtanul szakközépiskolában, vagy akár főiskolán, egyetemen, de a munkaerő-piacot is választhatja - összegezte Czomba Sándor.
Holtverseny a második helyen, vidéki egyetem a top3-ban – mutatjuk, melyek lettek 2027-ben Magyarország legjobb egyetemei.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Kevesebb mint egy hónap alatt.
Eggyel kevesebb tanítási nap lesz az idei tanévben.
Személyes egyeztetést szeretne Magyar Pétertől a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), ezért nyílt levelet írtak neki.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
A program az SZTE és a GFE hallgatóit érinti, akik a kormányhivatal különböző szervezeti egységeinél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.