Idén legalább 5000 diákot érint az új, több gyakorlati órával induló szakiskolai képzés, amelynek bevezetése ugyanakkor csak 2013-tól lesz kötelező az intézmények számára, míg a szakközépiskolai oktatásban is csak a jövőre induló tanévben lesznek érzékelhető változások - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Szeptember 1-jétől szakközépiskolában 227.600, szakiskolában 128.400 tanuló kezdi meg a tanévet, míg a szakközépiskolákban 40.200, a szakiskolákban pedig 33.900 első évfolyamos tanuló lesz.
Czomba Sándor kiemelte: az új szakképzési törvény szerint a három évfolyamos szakiskolai képzés egy évfolyamnyi közismereti óraszámot tartalmaz, párhuzamosan a két évfolyamnyi szakmai órával, és már az első szakiskolai évfolyamon beépítik az órák közé a szakmai gyakorlati órákat.
További változás, hogy idén szeptembertől - bár szigorú feltételek mellett, de - már a kilencedik évfolyamon is köthető tanulószerződés, ez pedig arra ösztönzi a gyakorlati képzőket, és a tanulókat is, hogy az új képzési formát válasszák - mondta az államtitkár.
Jelezte, hogy 2011-hez hasonlóan az iskolák az idén is választhatnak: vagy a régebbi, "a gazdaság igényeit kevésbé kiszolgáló" tartalmú szakmákat oktatnak, vagy - önkéntesen - bevezetik a kamara kidolgozásában született képzési programokat. A 2013 szeptemberétől induló tanévben ugyanakkor már kötelező lesz az új képzési forma indítása, miközben a régi típusú képzés - amelynek keretében két év alapvetően közismereti évfolyam után jött csak két év szakképzési évfolyam - kifutó jelleggel fokozatosan megszűnik.
Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy az előző tanévben már élt az úgynevezett előrehozott szakiskolai képzési rendszer, amelyhez a gazdasági kamara tavaly nyáron a duális képzés formához jobban igazodó szakmai és vizsgakövetelményeket dolgozott ki.
Elmondta: idén az előzetes számítások szerint legalább 5.000 tanulót fog érinteni az új képzés, de elképzelhető, hogy ez a szám eléri a 10 ezret is, mivel már kilencedikben is köthető tanulószerződés. Czomba Sándor ismertette azt is, hogy a rendelkezésre álló információk szerint tavaly majdnem 10.000 tanuló kezdte meg tanulmányait az új követelmények szerint.
Az új rendszerben oktatott szakmákra példaként említette azokat a korábban is magas gyakorlati óraszámmal oktatott szakképesítéseket, mint az ács, a cukrász, a villanyszerelő, az asztalos, vagy a gépi forgácsoló.
Az államtitkár kiemelte: nagyságrendileg ugyanannyi szakmai gyakorlati óra lesz, de ezek már a kilencedik évfolyam kezdetétől kötelezően beépülnek a képzésekbe. Ezzel jelentősen csökkenni fog a tanulók lemorzsolódása is; eddig minden ötödik gyerek szakképesítés megszerzése nélkül hagyta el a szakiskolát - fűzte hozzá.
Kiemelte: a változtatástól azt várják, hogy a szakiskolai képzés a rövidebb képzési idővel együtt hatékonyabbá válik, motiváltabb tanulókkal, kisebb lemorzsolódással. Czomba Sándor szerint a kisebb óraszám ellenére is az eddiginél megalapozottabb tudással szerzik meg a tanulók a szakmai bizonyítványukat; erre a gazdasági kamara által kidolgozott követelményrendszer bevezetése a garancia.
A cégek részvétele kapcsán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva kifejtette: a gazdálkodó szervezetek körülbelül másfél százaléka vállalja a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő 92.000 tanuló gyakorlati képzését.
Az arányokat tekintve ez azt jelenti, hogy a képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek átlagosan mintegy 10 fő tanuló képzését vállalják. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai alapján a legkedvezőbb ágazatok, amelyekben a legtöbb tanulószerződést kötik, a vendéglátás, kereskedelem, és az úgynevezett egyéb szolgáltatás. A gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzésben való közreműködését számos kormányzati intézkedés ösztönzi - emelte ki az államtitkár.
A szakközépiskolai oktatásról Czomba Sándor elmondta: itt a most kezdődő tanévben még nem várhatók változások, de a 2013 szeptemberétől induló tanévben már érezhetőek lesznek a szakképzési törvényben szereplő újdonságok.
Ezek közül a legfontosabb az, hogy a jövőben a szakközépiskolában az érettségivel együtt a tanulók már a tizenkettedik évfolyam végén szakmai végzettséget is szereznek. Igaz, ez nem az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítést jelenti, de egy olyan szakmai érettségit, amellyel már akkor is elhelyezkedhet a tanuló, ha nem megy tovább szakképzési évfolyamra - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a szakmai érettségi a FEOR szerinti munkakörben jogosít munkavégzésre.
A szakmai érettségi birtokában tehát a diák dönthet úgy, hogy továbbtanul szakközépiskolában, vagy akár főiskolán, egyetemen, de a munkaerő-piacot is választhatja - összegezte Czomba Sándor.
