Mikor kell tanulmányi szerződést kötni? Köteles-e szabadnapot adni a tanítási napokra a munkaadó, ha beiratkoztok egy OKJ-s tanfolyamra vagy egy másoddiplomás képzésre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a tanulmányi szerződésről.
Mi van a tanulmányi szerződésben?
A szerződés tartalma változó, minden attól függ, hogy a munkaadó és a munkavállaló pontosan miben állapodik meg. Meghatározhatják, hogy mennyi idő alatt és milyen eredménnyel kell elvégezni a képzést, illetve a végzés után mennyi ideig tilos a munkahelyváltás – utóbbinál fontos, hogy öt évnél tovább egyetlen munkahely sem kötheti magához a munkavállalókat. A munkaadónak vállalnia kell, hogy fizeti a képzést és a jegyzeteket, fizetett tanulmányi szabadságot ad ki, és állja az utazási költségeket.
Mi történik, ha megszegitek a szerződést?
Ha megszegitek a szerződést – például nem végzitek el időre a tanfolyamot, vagy a szerződésben lévő időpont előtt munkahelyet váltanátok –, a képzést finanszírozó cég visszakérheti a képzés árát vagy annak egy részét. Ha például azt vállaltátok, hogy a tanfolyamért „cserébe” két évig a cégnél dolgoztok, de egy év után mégis beadjátok a felmondásotokat, a képzés árának felét követelhetik tőletek. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Mire kell nemet mondani?
Munkajogi szakértők azt tanácsolják, mielőtt aláírjátok a szerződést, gondoljátok át, a tanfolyam ára és a munkaadó által szabott feltételek arányosak-e: egy százezer forintos tanfolyamért túlzás azt kérni bárkitől, hogy öt évig ne váltson munkahelyet.
Jár-e szabadság a tanítási napokra?
Ha nem kötöttetek tanulmányi szerződést, és nem iskorarendszerű tanfolyamra jártok, a munkaadó nem köteles szabadságot adni a vizsga- és tanítási napokra. Más a helyzet, ha iskolarendszerű – nappali, esti vagy levelező – képzésre jelentkeztetek, ebben az esetben muszáj kiadni a fizetés nélküli szabadságot.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
