Tanulmányi szerződés: mire kell odafigyelni, mire kell nemet mondani?

Mikor kell tanulmányi szerződést kötni? Köteles-e szabadnapot adni a tanítási napokra a munkaadó, ha beiratkoztok egy OKJ-s tanfolyamra vagy egy másoddiplomás képzésre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a tanulmányi szerződésről.

  • Eduline
Finanszírozott tanulás? Nem mindegy, milyen feltételekkel
Végel Dániel

Mi van a tanulmányi szerződésben?

A szerződés tartalma változó, minden attól függ, hogy a munkaadó és a munkavállaló pontosan miben állapodik meg. Meghatározhatják, hogy mennyi idő alatt és milyen eredménnyel kell elvégezni a képzést, illetve a végzés után mennyi ideig tilos a munkahelyváltás – utóbbinál fontos, hogy öt évnél tovább egyetlen munkahely sem kötheti magához a munkavállalókat. A munkaadónak vállalnia kell, hogy fizeti a képzést és a jegyzeteket, fizetett tanulmányi szabadságot ad ki, és állja az utazási költségeket.

Mi történik, ha megszegitek a szerződést?

Ha megszegitek a szerződést – például nem végzitek el időre a tanfolyamot, vagy a szerződésben lévő időpont előtt munkahelyet váltanátok –, a képzést finanszírozó cég visszakérheti a képzés árát vagy annak egy részét. Ha például azt vállaltátok, hogy a tanfolyamért „cserébe” két évig a cégnél dolgoztok, de egy év után mégis beadjátok a felmondásotokat, a képzés árának felét követelhetik tőletek. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Mire kell nemet mondani?

Munkajogi szakértők azt tanácsolják, mielőtt aláírjátok a szerződést, gondoljátok át, a tanfolyam ára és a munkaadó által szabott feltételek arányosak-e: egy százezer forintos tanfolyamért túlzás azt kérni bárkitől, hogy öt évig ne váltson munkahelyet.

Jár-e szabadság a tanítási napokra?

Ha nem kötöttetek tanulmányi szerződést, és nem iskorarendszerű tanfolyamra jártok, a munkaadó nem köteles szabadságot adni a vizsga- és tanítási napokra. Más a helyzet, ha iskolarendszerű – nappali, esti vagy levelező – képzésre jelentkeztetek, ebben az esetben muszáj kiadni a fizetés nélküli szabadságot. 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.