Mikor kell tanulmányi szerződést kötni? Köteles-e szabadnapot adni a tanítási napokra a munkaadó, ha beiratkoztok egy OKJ-s tanfolyamra vagy egy másoddiplomás képzésre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a tanulmányi szerződésről.
Mi van a tanulmányi szerződésben?
A szerződés tartalma változó, minden attól függ, hogy a munkaadó és a munkavállaló pontosan miben állapodik meg. Meghatározhatják, hogy mennyi idő alatt és milyen eredménnyel kell elvégezni a képzést, illetve a végzés után mennyi ideig tilos a munkahelyváltás – utóbbinál fontos, hogy öt évnél tovább egyetlen munkahely sem kötheti magához a munkavállalókat. A munkaadónak vállalnia kell, hogy fizeti a képzést és a jegyzeteket, fizetett tanulmányi szabadságot ad ki, és állja az utazási költségeket.
Mi történik, ha megszegitek a szerződést?
Ha megszegitek a szerződést – például nem végzitek el időre a tanfolyamot, vagy a szerződésben lévő időpont előtt munkahelyet váltanátok –, a képzést finanszírozó cég visszakérheti a képzés árát vagy annak egy részét. Ha például azt vállaltátok, hogy a tanfolyamért „cserébe” két évig a cégnél dolgoztok, de egy év után mégis beadjátok a felmondásotokat, a képzés árának felét követelhetik tőletek. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Mire kell nemet mondani?
Munkajogi szakértők azt tanácsolják, mielőtt aláírjátok a szerződést, gondoljátok át, a tanfolyam ára és a munkaadó által szabott feltételek arányosak-e: egy százezer forintos tanfolyamért túlzás azt kérni bárkitől, hogy öt évig ne váltson munkahelyet.
Jár-e szabadság a tanítási napokra?
Ha nem kötöttetek tanulmányi szerződést, és nem iskorarendszerű tanfolyamra jártok, a munkaadó nem köteles szabadságot adni a vizsga- és tanítási napokra. Más a helyzet, ha iskolarendszerű – nappali, esti vagy levelező – képzésre jelentkeztetek, ebben az esetben muszáj kiadni a fizetés nélküli szabadságot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
