Tanulmányi szerződés: mire kell odafigyelni, mire kell nemet mondani?

Mikor kell tanulmányi szerződést kötni? Köteles-e szabadnapot adni a tanítási napokra a munkaadó, ha beiratkoztok egy OKJ-s tanfolyamra vagy egy másoddiplomás képzésre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat a tanulmányi szerződésről.

  • Eduline
Finanszírozott tanulás? Nem mindegy, milyen feltételekkel
Végel Dániel

Mi van a tanulmányi szerződésben?

A szerződés tartalma változó, minden attól függ, hogy a munkaadó és a munkavállaló pontosan miben állapodik meg. Meghatározhatják, hogy mennyi idő alatt és milyen eredménnyel kell elvégezni a képzést, illetve a végzés után mennyi ideig tilos a munkahelyváltás – utóbbinál fontos, hogy öt évnél tovább egyetlen munkahely sem kötheti magához a munkavállalókat. A munkaadónak vállalnia kell, hogy fizeti a képzést és a jegyzeteket, fizetett tanulmányi szabadságot ad ki, és állja az utazási költségeket.

Mi történik, ha megszegitek a szerződést?

Ha megszegitek a szerződést – például nem végzitek el időre a tanfolyamot, vagy a szerződésben lévő időpont előtt munkahelyet váltanátok –, a képzést finanszírozó cég visszakérheti a képzés árát vagy annak egy részét. Ha például azt vállaltátok, hogy a tanfolyamért „cserébe” két évig a cégnél dolgoztok, de egy év után mégis beadjátok a felmondásotokat, a képzés árának felét követelhetik tőletek. Mennyibe kerülnek az OKJ-s tanfolyamok? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Mire kell nemet mondani?

Munkajogi szakértők azt tanácsolják, mielőtt aláírjátok a szerződést, gondoljátok át, a tanfolyam ára és a munkaadó által szabott feltételek arányosak-e: egy százezer forintos tanfolyamért túlzás azt kérni bárkitől, hogy öt évig ne váltson munkahelyet.

Jár-e szabadság a tanítási napokra?

Ha nem kötöttetek tanulmányi szerződést, és nem iskorarendszerű tanfolyamra jártok, a munkaadó nem köteles szabadságot adni a vizsga- és tanítási napokra. Más a helyzet, ha iskolarendszerű – nappali, esti vagy levelező – képzésre jelentkeztetek, ebben az esetben muszáj kiadni a fizetés nélküli szabadságot. 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lannert Judit: lesújtó helyzetben a gyermekvédelem, 9,5 milliárdos krízisprogram indul

Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.