A szakképzés, a felnőttképzés Magyarország jövőjének meghatározója - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Dunaújvárosi Főiskolán, az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó értekezleten.
Czomba Sándor kiemelte, a szak- és felnőttképzés átalakításának célja, hogy minél több ember jusson munkalehetőséghez, a fiatalok jó szakmát válasszanak, és az ország határain belül találják meg számításaikat. Az államtitkár szerint társadalmi egyeztetések után fogadták el a szakképzési törvényt, amely "kijelöli a jó irányt". Fontos cél, hogy a termeléshez kapcsolódó képzés erősödjön, mert a gazdaság fellendítésében meghatározó szerepe van a szakképzésnek - tette hozzá. A szakképző iskolákat 2014. május 31-ig integrált szakképzési központokba olvasztják: a részleteket itt olvashatjátok.
Czomba Sándor fontos dátumnak nevezte az idei szeptember 1-jét, amikor a nyolc általánosra épülő hároméves szakképzés minden szakmában elindul. "A vállalkozásoknak részt kell venniük a képzésben, mert az nélkülük nem lehet eredményes" - fűzte hozzá. Mindössze hét közismereti órájuk lesz hetente a szakiskolásoknak: az új kerettantervet itt találjátok. A 9. évfolyamosok az összes tantárgyat - az idegen nyelv kivételével - egyetlen tankönyvből tanulják szeptembertől: erről itt olvashattok.
A tanévnyitón Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára a gyakorlatorientált oktatás fontosságát hangsúlyozta, mondván, mindkét oktatási szinten elsődleges cél a felkészültebb munkaerő kibocsátása.
Példaként említette a tanárképzésben történt módosítást: a 20-40 órás gyakorlati idő helyett immár egy év vár a hallgatókra, és a gyakorlat tartalma is megváltozik. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős profiltisztítást végeznek a felsőoktatási szakképzésben, a cél az, hogy csak olyan képzés induljon, amilyenre igény van. Az új, osztatlan tanárképzésről itt, a felsőoktatási szakképzésről pedig itt találjátok összefoglalónkat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke - akit tavasszal egy szegedi docens osztott ki kínos megjegyzése miatt - imponálónak nevezte a foglalkoztatási adatokat. Mint mondta, egyetért a szakképzés átalakításának irányával, ebben az első lépéstől tevőlegesen részt is vesz. "Gazdaságközelivé kell tenni a képzést, mert a felhasználó maga a gazdaság" - fogalmazott.
Az MKIK elnöke az eredmények között említette, hogy 48 szakmában már 2011-ben elindult a duális képzés, 50 százalékkal nőtt a gyakorlati idő, elkészült az új OKJ-rendszer, megfogalmazták az új vizsgakövetelményeket. Rámutatott: rengeteg feladat van még hátra, hiszen a szakiskolák kapacitáskihasználása 50 százalék alatti, a szakiskolások egyharmada lemorzsolódik, a diákok többségének nincs tanulószerződése. Parragh László hozzátette, hogy a felnőttképzés reformja sürgető, hiszen hozzávetőleg egymillió ember nem dolgozik ma Magyarországon, s ebben az is szerepet játszik, hogy nincs megfelelő végzettségük.
