A szakképzés, a felnőttképzés Magyarország jövőjének meghatározója - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági...
A szakképzés, a felnőttképzés Magyarország jövőjének meghatározója - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön a Dunaújvárosi Főiskolán, az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitó értekezleten.
Czomba Sándor kiemelte, a szak- és felnőttképzés átalakításának célja, hogy minél több ember jusson munkalehetőséghez, a fiatalok jó szakmát válasszanak, és az ország határain belül találják meg számításaikat. Az államtitkár szerint társadalmi egyeztetések után fogadták el a szakképzési törvényt, amely "kijelöli a jó irányt". Fontos cél, hogy a termeléshez kapcsolódó képzés erősödjön, mert a gazdaság fellendítésében meghatározó szerepe van a szakképzésnek - tette hozzá. A szakképző iskolákat 2014. május 31-ig integrált szakképzési központokba olvasztják: a részleteket itt olvashatjátok.
Czomba Sándor fontos dátumnak nevezte az idei szeptember 1-jét, amikor a nyolc általánosra épülő hároméves szakképzés minden szakmában elindul. "A vállalkozásoknak részt kell venniük a képzésben, mert az nélkülük nem lehet eredményes" - fűzte hozzá. Mindössze hét közismereti órájuk lesz hetente a szakiskolásoknak: az új kerettantervet itt találjátok. A 9. évfolyamosok az összes tantárgyat - az idegen nyelv kivételével - egyetlen tankönyvből tanulják szeptembertől: erről itt olvashattok.
A tanévnyitón Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára a gyakorlatorientált oktatás fontosságát hangsúlyozta, mondván, mindkét oktatási szinten elsődleges cél a felkészültebb munkaerő kibocsátása.
Példaként említette a tanárképzésben történt módosítást: a 20-40 órás gyakorlati idő helyett immár egy év vár a hallgatókra, és a gyakorlat tartalma is megváltozik. Maruzsa Zoltán arról is beszélt, hogy jelentős profiltisztítást végeznek a felsőoktatási szakképzésben, a cél az, hogy csak olyan képzés induljon, amilyenre igény van. Az új, osztatlan tanárképzésről itt, a felsőoktatási szakképzésről pedig itt találjátok összefoglalónkat.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke - akit tavasszal egy szegedi docens osztott ki kínos megjegyzése miatt - imponálónak nevezte a foglalkoztatási adatokat. Mint mondta, egyetért a szakképzés átalakításának irányával, ebben az első lépéstől tevőlegesen részt is vesz. "Gazdaságközelivé kell tenni a képzést, mert a felhasználó maga a gazdaság" - fogalmazott.
Az MKIK elnöke az eredmények között említette, hogy 48 szakmában már 2011-ben elindult a duális képzés, 50 százalékkal nőtt a gyakorlati idő, elkészült az új OKJ-rendszer, megfogalmazták az új vizsgakövetelményeket. Rámutatott: rengeteg feladat van még hátra, hiszen a szakiskolák kapacitáskihasználása 50 százalék alatti, a szakiskolások egyharmada lemorzsolódik, a diákok többségének nincs tanulószerződése. Parragh László hozzátette, hogy a felnőttképzés reformja sürgető, hiszen hozzávetőleg egymillió ember nem dolgozik ma Magyarországon, s ebben az is szerepet játszik, hogy nincs megfelelő végzettségük.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
