Szakképzés: változtathatnak a pedagógusok életpályamodelljén?

Mindössze fél éve lesz a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) arra, hogy a szakképző iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) saját fennhatósága alá vonja - mondta a Napi Gazdaságnak Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.

  • MTI
Túry Gergely

Odrobina László a lap hétfői számában közölt interjúban úgy vélekedett, az átszervezéssel a szektor átláthatóbb és működőképesebb lesz. Jelenleg a KLIK szakképző iskoláival kapcsolatosan minden komolyabb döntést magasabb szinten kell meghozni, így például az ötmillió forint feletti beszerzéseket még a tankerületi igazgató sem hagyhatja jóvá, ezeket kizárólag a KLIK elnöke engedélyezheti. Márpedig a szakképző iskolákban ilyen döntéseket gyakran kell hozni, és ezek késedelme napi szintű problémákat okoz a képzés normális menetében - mondta. 

Az év elejétől kezdve átvizsgálják a szakképző intézményeket, előkészítik az átvétel folyamatát, és minden esetben a helyi viszonyokat szem előtt tartva döntik el, melyik iskolát melyik centrumba integrálják - tette hozzá. A finanszírozást illetően közölte: az a cél, hogy az iskola hozzájáruljon saját fenntartásához, de nem kell önfenntartónak lennie. 

Az általuk kidolgozott modell célja nem a pedagóguselbocsátás, és nem is lehet közvetlen következménye - mondta. A helyettes államtitkár arról is beszélt a lapnak, hogy korrekciókat terveznek a pedagógus-életpályamodellen belül. Elképzeléseik szerint olyan struktúrát alakítanak ki, amelyben a mérnök, közgazdász akkor is részesül a pedagógus-életpálya előnyeiben, ha nincs pedagógiai diplomája, ugyanakkor már elkezdte a módszertani ismeretek elsajátítását. 

Közölte továbbá, hogy szeretnék ismét életre hívni a gyakorlati oktatásvezető pozícióját, ő tartja majd a kapcsolatot az iskolákban a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.