Mindössze fél éve lesz a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) arra, hogy a szakképző iskolákat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (KLIK) saját fennhatósága alá vonja - mondta a Napi Gazdaságnak Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.
Odrobina László a lap hétfői számában közölt interjúban úgy vélekedett, az átszervezéssel a szektor átláthatóbb és működőképesebb lesz. Jelenleg a KLIK szakképző iskoláival kapcsolatosan minden komolyabb döntést magasabb szinten kell meghozni, így például az ötmillió forint feletti beszerzéseket még a tankerületi igazgató sem hagyhatja jóvá, ezeket kizárólag a KLIK elnöke engedélyezheti. Márpedig a szakképző iskolákban ilyen döntéseket gyakran kell hozni, és ezek késedelme napi szintű problémákat okoz a képzés normális menetében - mondta.
Az év elejétől kezdve átvizsgálják a szakképző intézményeket, előkészítik az átvétel folyamatát, és minden esetben a helyi viszonyokat szem előtt tartva döntik el, melyik iskolát melyik centrumba integrálják - tette hozzá. A finanszírozást illetően közölte: az a cél, hogy az iskola hozzájáruljon saját fenntartásához, de nem kell önfenntartónak lennie.
Az általuk kidolgozott modell célja nem a pedagóguselbocsátás, és nem is lehet közvetlen következménye - mondta. A helyettes államtitkár arról is beszélt a lapnak, hogy korrekciókat terveznek a pedagógus-életpályamodellen belül. Elképzeléseik szerint olyan struktúrát alakítanak ki, amelyben a mérnök, közgazdász akkor is részesül a pedagógus-életpálya előnyeiben, ha nincs pedagógiai diplomája, ugyanakkor már elkezdte a módszertani ismeretek elsajátítását.
Közölte továbbá, hogy szeretnék ismét életre hívni a gyakorlati oktatásvezető pozícióját, ő tartja majd a kapcsolatot az iskolákban a gyakorlati képzést szervező vállalatokkal.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
