Remek kezdeményezés indult el a fontos problémák megoldásáért

A Youth Challenge egyfajta „szociális start-up”, amely hátrányos helyzetű fiatalok csoportjait vonja be abba, hogy dolgozzanak ki innovatív megoldásokat az őket leginkább foglalkoztató problémákra.

  • Eduline
pixabay

A programban hátrányos helyzetű fiatalok közösségei szakértők segítségével maguk keresnek megoldást a saját problémáikra, majd ezen tervek megvalósításával világszerte jó példát mutathatnak kortársaiknak. A sikeres pályázók meghívást kapnak egy országos workshopra, ahol kiválasztják az öt legígéretesebb kezdeményezést - ezek pénzügyi és szakmai támogatást kapnak a megvalósításhoz. 2019 tavaszán a legjobb projektek egy globális zsűri elé kerülnek, ahol további 20 000 dolláros támogatást, valamint mentori segítséget nyerhetnek.

A kezdeményezés egyik legfontosabb vonása, hogy nem fölülről akarjuk megmondani, hogy melyek a rászoruló fiatalok problémái és mi segítene nekik, hanem az érintetteknek maguknak adjuk meg a lehetőséget, hogy megoldásokat találjanak” - mondta Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója

A versenyben 15-20 kiválasztott, magyar fiatalokból álló csoport dolgozhat a következő hónapokban az általuk megálmodott „megoldásokon” és indulhat el a fődíjért.

Ingyenes progamozókurzusok indulnak iskolásoknak is

Általános és középiskolás diákok is jelentkezhetnek már programozókurzusokra, ráadásul ingyenesre is. Már lehet jelentkezni a Microsoft támogatásával induló őszi programozó kurzusokra, amelyeket általános és középiskolás gyerekeknek hirdetnek. Országszerte tartanak ingyenes kurzusokat 7-18 éves, hátrányos helyzetű, vagy nagy családból származó gyerekeknek is. A Minecrafttól kezdve a robotikán át még saját játékokat is készíthetnek a gyerekek.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.