Pokorni nyert: leszavazták a gazdasági minisztérium módosítóját

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával...

  • MTI
Az óraszám legalább 33 százalékát közismereti tantárgyakra kell fordítani
MTI

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával kapcsolatban a fideszes Pokorni Zoltán zárószavazás előtti módosító indítványát támogatta a Nemzetgazdasági Minisztériuméval szemben.

A szakképzési törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosítójában  Pokorni Zoltán azt javasolta, hogy a szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre, míg a szaktárca fix 33 százalékos arányt javasolt.

A bizottság tagjai közül senki nem támogatta a szaktárca javaslatát, Pokorni Zoltán módosítója ugyanakkor 22 igen szavazatot kapott, a kormánypárti képviselők mellett az MSZP-s politikusok is támogatták. A fideszes Turi-Kovács Béla úgy érvelt: a Pokorni-féle javaslatot támogatja, mert szerinte nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a szakképzésben részt vevők.

A bizottságnak azért kellett most választania Pokorni Zoltán és a minisztérium - eredetileg a fideszes Kara Ákos - javaslata között, mert május 21-én az Országgyűlés már szavazott a szakképzési törvény módosításához érkezett módosítókról és mindkét előterjesztést elfogadta.

Pokorni Zoltán módosítójának indokolása szerint ez a megoldás garantálja a közismereti tanulmányok minimális mértékét, lehetővé teszi időkeretének többféle elosztását a szakiskola évfolyamain, és azt, hogy - a köznevelési törvény szabta eddiginél szigorúbb feltételek mellett - továbbra is nyitott legyen az út az érettségit adó iskolákban való továbbtanulás előtt érdemi közismereti tanulmányok beszámításával. A szakképzési törvény módosításának zárószavazását múlt héten elhalasztotta a Parlament, most hétfőn viszont már elfogadhatják az előterjesztést.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.