Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával...
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával kapcsolatban a fideszes Pokorni Zoltán zárószavazás előtti módosító indítványát támogatta a Nemzetgazdasági Minisztériuméval szemben.
A szakképzési törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosítójában Pokorni Zoltán azt javasolta, hogy a szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre, míg a szaktárca fix 33 százalékos arányt javasolt.
A bizottság tagjai közül senki nem támogatta a szaktárca javaslatát, Pokorni Zoltán módosítója ugyanakkor 22 igen szavazatot kapott, a kormánypárti képviselők mellett az MSZP-s politikusok is támogatták. A fideszes Turi-Kovács Béla úgy érvelt: a Pokorni-féle javaslatot támogatja, mert szerinte nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a szakképzésben részt vevők.
A bizottságnak azért kellett most választania Pokorni Zoltán és a minisztérium - eredetileg a fideszes Kara Ákos - javaslata között, mert május 21-én az Országgyűlés már szavazott a szakképzési törvény módosításához érkezett módosítókról és mindkét előterjesztést elfogadta.
Pokorni Zoltán módosítójának indokolása szerint ez a megoldás garantálja a közismereti tanulmányok minimális mértékét, lehetővé teszi időkeretének többféle elosztását a szakiskola évfolyamain, és azt, hogy - a köznevelési törvény szabta eddiginél szigorúbb feltételek mellett - továbbra is nyitott legyen az út az érettségit adó iskolákban való továbbtanulás előtt érdemi közismereti tanulmányok beszámításával. A szakképzési törvény módosításának zárószavazását múlt héten elhalasztotta a Parlament, most hétfőn viszont már elfogadhatják az előterjesztést.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
