Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával...
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén a szakiskolai képzésben tanított közismereti tárgyak arányával kapcsolatban a fideszes Pokorni Zoltán zárószavazás előtti módosító indítványát támogatta a Nemzetgazdasági Minisztériuméval szemben.
A szakképzési törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott zárószavazás előtti módosítójában Pokorni Zoltán azt javasolta, hogy a szakiskolai képzésben valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret legalább harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre, míg a szaktárca fix 33 százalékos arányt javasolt.
A bizottság tagjai közül senki nem támogatta a szaktárca javaslatát, Pokorni Zoltán módosítója ugyanakkor 22 igen szavazatot kapott, a kormánypárti képviselők mellett az MSZP-s politikusok is támogatták. A fideszes Turi-Kovács Béla úgy érvelt: a Pokorni-féle javaslatot támogatja, mert szerinte nem kerülhetnek hátrányos helyzetbe a szakképzésben részt vevők.
A bizottságnak azért kellett most választania Pokorni Zoltán és a minisztérium - eredetileg a fideszes Kara Ákos - javaslata között, mert május 21-én az Országgyűlés már szavazott a szakképzési törvény módosításához érkezett módosítókról és mindkét előterjesztést elfogadta.
Pokorni Zoltán módosítójának indokolása szerint ez a megoldás garantálja a közismereti tanulmányok minimális mértékét, lehetővé teszi időkeretének többféle elosztását a szakiskola évfolyamain, és azt, hogy - a köznevelési törvény szabta eddiginél szigorúbb feltételek mellett - továbbra is nyitott legyen az út az érettségit adó iskolákban való továbbtanulás előtt érdemi közismereti tanulmányok beszámításával. A szakképzési törvény módosításának zárószavazását múlt héten elhalasztotta a Parlament, most hétfőn viszont már elfogadhatják az előterjesztést.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
