Lebontaná a felsőoktatás és a szakképzés közötti "merev határt" Parragh László

A felsőoktatás és a szakképzés közötti merev határt le kell bontani, sok olyan szakma van, ahol a digitális tudás már beépül a munkába - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután kedden meglátogatta a WorldSkills rendezvényen a magyar versenyzőket Abu-Dzabiban.

  • MTI
túry

Kiemelte: a szakmák világversenyén jól látszik, hogy több területen, például a mechatronika, a villanyszerelés és gázszerelés szakmákban olyan alkalmazásokat, eszközöket használnak, amelyek túlmutatnak a középfokú végzettségen.

Parragh László megismételte a kamara korábbi álláspontját, mely szerint a magyar oktatási rendszer nagyon diverzifikált, a rendszerváltás után sok rokonszakma jelent meg, amelyeket érdemes lenne ágazati szinten kezelni. 

Az MKIK elnöke elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a kamara szoros együttműködésével Magyarországon hamarosan létrejönnek a vállalati szektor képviselőiből az ágazati készségtanácsok, hogy a gazdaság elvárásait jobban beemeljék a szakképzés tartalmi fejlesztésébe. A tervek szerint közel húsz ágazati készségtanács működik majd. 

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ágazati készségfejlesztési tanácsok keretében lehet majd az ágazati alapszakmákat végiggondolni, az iskolák pedig az alapszakmákhoz szükséges készségeket adnák át a tanulóknak. 

Ezzel megalapoznák a gazdaság, a piac elvárását a szakképzéssel szemben, és a gyorsan változó technológiák követhetővé válnak, mivel az ágazati készségtanácsok a közvetlen oktatási tartalom és a módszertan fejlesztésébe is bekapcsolódnának - mondta az NGM helyettes államtitkára.

Pölöskei Gáborné ismertette továbbá azt is, hogy a tervek szerint a kkv-k ágazati képzőközpontokat is létrehoznának, amelyek non-profit gazdasági társaságokként működnének. Tanulói szerződést ezek után nemcsak a kkv-val közvetlenül, hanem az ágazati képzőközponttal is köthetnék, ez lehetővé tenné, hogy a szakképzés során több munkafolyamatot ismerhessenek meg a fiatalok, bővülne a képzésben részt vevő vállalatok száma.

Parragh László ismertette, a kamara szerint a cégek ösztönzésére a szakképzési hozzájárulást a vállalatoknál kellene hagyni, hogy saját maguk költhessék el azt szigorúan ellenőrzött környezetben. Emellett szükség van iskolai tanműhelyekre is, ahol a szakma egészét meg lehet tanulni.

Ezekkel az OKJ-s szakmákkal lehet a legkönnyebben munkát találni

Hol lehet megnézni, melyek az aktuális hiányszakmák? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Úgy döntöttem, jövőre beiratkozom egy szakképző intézménybe. Hol tudom megnézni, melyek most a legkeresettebb szakmák, amelyekben nagyon gyorsan el lehet helyezkedni?

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.