Lebontaná a felsőoktatás és a szakképzés közötti "merev határt" Parragh László

A felsőoktatás és a szakképzés közötti merev határt le kell bontani, sok olyan szakma van, ahol a digitális tudás már beépül a munkába - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke, miután kedden meglátogatta a WorldSkills rendezvényen a magyar versenyzőket Abu-Dzabiban.

  • MTI
túry

Kiemelte: a szakmák világversenyén jól látszik, hogy több területen, például a mechatronika, a villanyszerelés és gázszerelés szakmákban olyan alkalmazásokat, eszközöket használnak, amelyek túlmutatnak a középfokú végzettségen.

Parragh László megismételte a kamara korábbi álláspontját, mely szerint a magyar oktatási rendszer nagyon diverzifikált, a rendszerváltás után sok rokonszakma jelent meg, amelyeket érdemes lenne ágazati szinten kezelni. 

Az MKIK elnöke elmondta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a kamara szoros együttműködésével Magyarországon hamarosan létrejönnek a vállalati szektor képviselőiből az ágazati készségtanácsok, hogy a gazdaság elvárásait jobban beemeljék a szakképzés tartalmi fejlesztésébe. A tervek szerint közel húsz ágazati készségtanács működik majd. 

Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta, hogy az ágazati készségfejlesztési tanácsok keretében lehet majd az ágazati alapszakmákat végiggondolni, az iskolák pedig az alapszakmákhoz szükséges készségeket adnák át a tanulóknak. 

Ezzel megalapoznák a gazdaság, a piac elvárását a szakképzéssel szemben, és a gyorsan változó technológiák követhetővé válnak, mivel az ágazati készségtanácsok a közvetlen oktatási tartalom és a módszertan fejlesztésébe is bekapcsolódnának - mondta az NGM helyettes államtitkára.

Pölöskei Gáborné ismertette továbbá azt is, hogy a tervek szerint a kkv-k ágazati képzőközpontokat is létrehoznának, amelyek non-profit gazdasági társaságokként működnének. Tanulói szerződést ezek után nemcsak a kkv-val közvetlenül, hanem az ágazati képzőközponttal is köthetnék, ez lehetővé tenné, hogy a szakképzés során több munkafolyamatot ismerhessenek meg a fiatalok, bővülne a képzésben részt vevő vállalatok száma.

Parragh László ismertette, a kamara szerint a cégek ösztönzésére a szakképzési hozzájárulást a vállalatoknál kellene hagyni, hogy saját maguk költhessék el azt szigorúan ellenőrzött környezetben. Emellett szükség van iskolai tanműhelyekre is, ahol a szakma egészét meg lehet tanulni.

Ezekkel az OKJ-s szakmákkal lehet a legkönnyebben munkát találni

Hol lehet megnézni, melyek az aktuális hiányszakmák? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk. Úgy döntöttem, jövőre beiratkozom egy szakképző intézménybe. Hol tudom megnézni, melyek most a legkeresettebb szakmák, amelyekben nagyon gyorsan el lehet helyezkedni?

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.