Mennyire jó a helyesírásod? Teszteld: ezeket a szavakat szinte mindenki rosszul írja

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt...

  • Eduline
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt kifejezéssel, amelyet sokan rosszul írnak le.

balaton-felvidéki helyett: Balaton-felvidéki

Bár az alapszabály az, hogy az -i képzős mellékneveket kisbetűvel kezdjük, ha a kötőjellel összekapcsolt földrajzi nevek első tagja tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű. Ugyanígy: Duna-parti, Kaszpi-tengeri. Ha viszont az első tag köznév, kicsi lesz a kezdőbetű, pl. szabadság-hegyi, velencei-tavi.

Malmö-ben helyett: Malmőben

Továbbá: picassói, rubatós. Ha idegen írásmód szerint írt szavakhoz toldalékot kapcsolunk, a szóvégi rövid magánhangzót meg kell nyújtani, és ebben az esetben nem használunk kötőjelet (vannak kivételek, a szavakat érdemes megnézni a szótárban).

Házi feladatírás helyett: házifeladat-írás

Még a Word helyesírás-ellenőrzője sem ismeri fel a rosszul írt változatot, mindkét alakot helyesnek ítéli. Itt a mozgószabály érvényesül: ha egy egyébként különírandó szókapcsolathoz (házi feladat) még egy szót kapcsolunk, kötőjelet kell használnunk, az első két szót pedig egybeírjuk.

Élet és tudomány helyett: Élet és Tudomány

Sokan elfelejtik, hogy az újságok, magazinok nevét nagybetűvel kezdjük. Az egyedi címeknél, vagyis könyvek, cikkek, képek esetében azonban csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel (pl. A kőszívű ember fiai).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.