Mennyire jó a helyesírásod? Teszteld: ezeket a szavakat szinte mindenki rosszul írja

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt...

  • Eduline
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt kifejezéssel, amelyet sokan rosszul írnak le.

balaton-felvidéki helyett: Balaton-felvidéki

Bár az alapszabály az, hogy az -i képzős mellékneveket kisbetűvel kezdjük, ha a kötőjellel összekapcsolt földrajzi nevek első tagja tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű. Ugyanígy: Duna-parti, Kaszpi-tengeri. Ha viszont az első tag köznév, kicsi lesz a kezdőbetű, pl. szabadság-hegyi, velencei-tavi.

Malmö-ben helyett: Malmőben

Továbbá: picassói, rubatós. Ha idegen írásmód szerint írt szavakhoz toldalékot kapcsolunk, a szóvégi rövid magánhangzót meg kell nyújtani, és ebben az esetben nem használunk kötőjelet (vannak kivételek, a szavakat érdemes megnézni a szótárban).

Házi feladatírás helyett: házifeladat-írás

Még a Word helyesírás-ellenőrzője sem ismeri fel a rosszul írt változatot, mindkét alakot helyesnek ítéli. Itt a mozgószabály érvényesül: ha egy egyébként különírandó szókapcsolathoz (házi feladat) még egy szót kapcsolunk, kötőjelet kell használnunk, az első két szót pedig egybeírjuk.

Élet és tudomány helyett: Élet és Tudomány

Sokan elfelejtik, hogy az újságok, magazinok nevét nagybetűvel kezdjük. Az egyedi címeknél, vagyis könyvek, cikkek, képek esetében azonban csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel (pl. A kőszívű ember fiai).

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.