Mennyire jó a helyesírásod? Teszteld: ezeket a szavakat szinte mindenki rosszul írja

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt...

  • Eduline
MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A leggyakoribb helyesírási hibák és a legnehezebb szavak után itt van sorozatunk következő része újabb öt kifejezéssel, amelyet sokan rosszul írnak le.

balaton-felvidéki helyett: Balaton-felvidéki

Bár az alapszabály az, hogy az -i képzős mellékneveket kisbetűvel kezdjük, ha a kötőjellel összekapcsolt földrajzi nevek első tagja tulajdonnév, marad a nagy kezdőbetű. Ugyanígy: Duna-parti, Kaszpi-tengeri. Ha viszont az első tag köznév, kicsi lesz a kezdőbetű, pl. szabadság-hegyi, velencei-tavi.

Malmö-ben helyett: Malmőben

Továbbá: picassói, rubatós. Ha idegen írásmód szerint írt szavakhoz toldalékot kapcsolunk, a szóvégi rövid magánhangzót meg kell nyújtani, és ebben az esetben nem használunk kötőjelet (vannak kivételek, a szavakat érdemes megnézni a szótárban).

Házi feladatírás helyett: házifeladat-írás

Még a Word helyesírás-ellenőrzője sem ismeri fel a rosszul írt változatot, mindkét alakot helyesnek ítéli. Itt a mozgószabály érvényesül: ha egy egyébként különírandó szókapcsolathoz (házi feladat) még egy szót kapcsolunk, kötőjelet kell használnunk, az első két szót pedig egybeírjuk.

Élet és tudomány helyett: Élet és Tudomány

Sokan elfelejtik, hogy az újságok, magazinok nevét nagybetűvel kezdjük. Az egyedi címeknél, vagyis könyvek, cikkek, képek esetében azonban csak az első szót írjuk nagy kezdőbetűvel (pl. A kőszívű ember fiai).

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.