"Semmi esélye sincs" - nagyot tévedett a Nobel-díjas Gurdon tanára

Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit...

  • MTI
John Gurdon. Tanára reménytelennek nevezte

Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit a tudományos pályán. Az idén 79 esztendős Sir John B. Gurdon a japán Jamanaka Sinjával megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat áttörést hozó sejtbiológiai kutatásaiért.

A keddi Daily Mail azonban idéz Gurdon 1949-ben kelt félévzáró bizonyítványából, amelynek írásos értékelő rovatában az elit etoni középiskola akkor 16 esztendős diákjának szaktanára sommásan "katasztrofálisnak" nevezte tanulmányi szempontból Gurdon növendék teljesítményét. "Munkája messze nem kielégítő ... vannak olyan tervei, hogy tudós akar lenni, de jelenlegi formája alapján ez teljesen nevetséges" - olvasható a több mint hat évtizeddel ezelőtti értékelésben.

A tanár hozzáteszi, hogy ha Gurdon "ennyire nem képes elsajátítani a legegyszerűbb biológiai tényeket" sem, akkor "semmi esélye nincs arra", hogy valamely szakterület specialistájává váljon, és ebben az esetben taníttatása "puszta időpocsékolás".

Tanára még felpanaszolta azt is, hogy az órán "nem figyel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy órai munkáját a saját elképzelései alapján végezze". Az ifjú Gurdon mindezek alapján az évfolyam 250 tanulója közül a leggyengébb osztályzatot kapta biológiából, és egyik dolgozatára 2 pontot gyűjtött a megszerezhető 50-ből.

Sir John később Oxfordban szerzett doktori címet, jelenleg pedig a cambridge-i egyetemen kutat, az ő nevét viselő tudományos központban. A Daily Mail megjegyzi, hogy orvosi Nobel-díjával "a lehető leglátványosabb módon" cáfolt rá egykori tanárának komor jövendölésére.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.