Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit...
Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit a tudományos pályán. Az idén 79 esztendős Sir John B. Gurdon a japán Jamanaka Sinjával megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat áttörést hozó sejtbiológiai kutatásaiért.
A keddi Daily Mail azonban idéz Gurdon 1949-ben kelt félévzáró bizonyítványából, amelynek írásos értékelő rovatában az elit etoni középiskola akkor 16 esztendős diákjának szaktanára sommásan "katasztrofálisnak" nevezte tanulmányi szempontból Gurdon növendék teljesítményét. "Munkája messze nem kielégítő ... vannak olyan tervei, hogy tudós akar lenni, de jelenlegi formája alapján ez teljesen nevetséges" - olvasható a több mint hat évtizeddel ezelőtti értékelésben.
A tanár hozzáteszi, hogy ha Gurdon "ennyire nem képes elsajátítani a legegyszerűbb biológiai tényeket" sem, akkor "semmi esélye nincs arra", hogy valamely szakterület specialistájává váljon, és ebben az esetben taníttatása "puszta időpocsékolás".
Tanára még felpanaszolta azt is, hogy az órán "nem figyel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy órai munkáját a saját elképzelései alapján végezze". Az ifjú Gurdon mindezek alapján az évfolyam 250 tanulója közül a leggyengébb osztályzatot kapta biológiából, és egyik dolgozatára 2 pontot gyűjtött a megszerezhető 50-ből.
Sir John később Oxfordban szerzett doktori címet, jelenleg pedig a cambridge-i egyetemen kutat, az ő nevét viselő tudományos központban. A Daily Mail megjegyzi, hogy orvosi Nobel-díjával "a lehető leglátványosabb módon" cáfolt rá egykori tanárának komor jövendölésére.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
