"Semmi esélye sincs" - nagyot tévedett a Nobel-díjas Gurdon tanára

Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit...

  • MTI
John Gurdon. Tanára reménytelennek nevezte

Teljesen reménytelennek ítélte középiskolai biológiatanára az orvosi Nobel-díj idei brit nyertesének karrieresélyeit a tudományos pályán. Az idén 79 esztendős Sir John B. Gurdon a japán Jamanaka Sinjával megosztva kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat áttörést hozó sejtbiológiai kutatásaiért.

A keddi Daily Mail azonban idéz Gurdon 1949-ben kelt félévzáró bizonyítványából, amelynek írásos értékelő rovatában az elit etoni középiskola akkor 16 esztendős diákjának szaktanára sommásan "katasztrofálisnak" nevezte tanulmányi szempontból Gurdon növendék teljesítményét. "Munkája messze nem kielégítő ... vannak olyan tervei, hogy tudós akar lenni, de jelenlegi formája alapján ez teljesen nevetséges" - olvasható a több mint hat évtizeddel ezelőtti értékelésben.

A tanár hozzáteszi, hogy ha Gurdon "ennyire nem képes elsajátítani a legegyszerűbb biológiai tényeket" sem, akkor "semmi esélye nincs arra", hogy valamely szakterület specialistájává váljon, és ebben az esetben taníttatása "puszta időpocsékolás".

Tanára még felpanaszolta azt is, hogy az órán "nem figyel, mert ragaszkodik ahhoz, hogy órai munkáját a saját elképzelései alapján végezze". Az ifjú Gurdon mindezek alapján az évfolyam 250 tanulója közül a leggyengébb osztályzatot kapta biológiából, és egyik dolgozatára 2 pontot gyűjtött a megszerezhető 50-ből.

Sir John később Oxfordban szerzett doktori címet, jelenleg pedig a cambridge-i egyetemen kutat, az ő nevét viselő tudományos központban. A Daily Mail megjegyzi, hogy orvosi Nobel-díjával "a lehető leglátványosabb módon" cáfolt rá egykori tanárának komor jövendölésére.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.