Óraátállításkor többen kerülnek kórházba, és egy felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, ezért kezdeményezték az óraátállítás eltörlését.
Akár meg is szűnhet a téli és a nyári időszámítás. Az óraátállítás megszüntetését Finnország kezdeményezte. Most az Európai Bizottság vizsgálja, hogy valóban szükség van-e a jelenlegi rendszerre. A magyarok többsége nem akarja évente kétszer állítgatni az órákat - írja az ATV.
Egy hivatalos felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, többségük pedig a nyári időszámítást tartaná meg.
A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek – mondja a szakértő. De az egészséges embereknek is időre van szükségük az átálláshoz - teszi hozzá.
Nemcsak a magyarok közül tartják sokan feleslegesnek az óraátállítást. Finnország javasolta, hogy töröljék el az óraátállítást. A kérdésben azonban az európai politikusok is megosztottak. A közlekedését felelős uniós biztos szerint azonban akárhogy is döntsenek a kérdésben, azt csak egységesen lehet.
Most az Európai Bizottságon a sor - írja az oldal - hogy megvizsgálja, milyen pozitív és negatív hatásai vannak a jelenlegi rendszernek és azután tegyen javaslatot az ügyben.
Végleg eltörölnék az óraátállítást: egy órával később kezdődne az iskola is?
A kormánypárti képviselők most sem vették napirendre az óraátállítás eltörlésének kérdését. Ha megtennék és a parlament elfogadná, később kezdődhetne az iskola - írja a 24.hu. Ahogy arra mi is felhívtuk a figyelmet, idén 29-ére esik október utolsó vasárnapja, vagyis most vasárnap hajnali három óráról kettő órára tekerjük vissza az órák mutatóit.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
