Komoly hatásai vannak az egészségre is: végleg eltörlik az óraátállítást?

Óraátállításkor többen kerülnek kórházba, és egy felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, ezért kezdeményezték az óraátállítás eltörlését.

  • Eduline

Akár meg is szűnhet a téli és a nyári időszámítás. Az óraátállítás megszüntetését Finnország kezdeményezte. Most az Európai Bizottság vizsgálja, hogy valóban szükség van-e a jelenlegi rendszerre. A magyarok többsége nem akarja évente kétszer állítgatni az órákat - írja az ATV.

Egy hivatalos felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, többségük pedig a nyári időszámítást tartaná meg.

A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek – mondja a szakértő. De az egészséges embereknek is időre van szükségük az átálláshoz - teszi hozzá.

Nemcsak a magyarok közül tartják sokan feleslegesnek az óraátállítást. Finnország javasolta, hogy töröljék el az óraátállítást. A kérdésben azonban az európai politikusok is megosztottak. A közlekedését felelős uniós biztos szerint azonban akárhogy is döntsenek a kérdésben, azt csak egységesen lehet.

Most az Európai Bizottságon a sor - írja az oldal - hogy megvizsgálja, milyen pozitív és negatív hatásai vannak a jelenlegi rendszernek és azután tegyen javaslatot az ügyben.

Végleg eltörölnék az óraátállítást: egy órával később kezdődne az iskola is?

A kormánypárti képviselők most sem vették napirendre az óraátállítás eltörlésének kérdését. Ha megtennék és a parlament elfogadná, később kezdődhetne az iskola - írja a 24.hu. Ahogy arra mi is felhívtuk a figyelmet, idén 29-ére esik október utolsó vasárnapja, vagyis most vasárnap hajnali három óráról kettő órára tekerjük vissza az órák mutatóit.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.