Ők az idei Nobel-díj legnagyobb esélyesei

A Thomson Reuters médiavállalkozás az elmúlt 14 évben 39 Nobel-díj odaítélését jósolta meg helyesen. A közelgő díjátadóra is elkészült a listájuk.

  • eduline/mti
AFP / Jonathan Nackstrand

A Nobel-díjak idei kitüntetettjeit október 3. és 10. között jelentik be, hagyományosan elsőként az orvosi-élettani kategória, majd október 4-én a fizikai, 5-én pedig a kémiai kategória díjazottját vagy díjazottjait ismertetik Stockholmban. A Nobel-békedíj kitüntetettjét Oslóban jelentik be 7-én, a közgazdasági emlékéremét pedig 10-én a svéd fővárosban.

Az irodalmi kategóriában hagyományosan nem közölték előre, hogy mikor ismertetik a díjazott nevét, de minden bizonnyal október 6-án, a déli órákban fogják Stockholmban. A kitüntetés az előző évekhez hasonlóan nyolcmillió svéd koronával (255,8 millió forinttal) jár, a díjakat az alapító, Alfred Nobel halálának december 10-i évfordulóján adják át.

A Thomson Reuters szakértői alapvetően a kutatók sokat idézett és ezáltal az adott tudományág számára mértékadó munkáit veszik alapul évi rendszerességgel közölt előrejelzésükhöz.

Orvosi kategória

Az esélyesek között van James Allison a Texasi Egyetemről, Jeffrey Bluestone a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i karáról és Craig Thompson, a Memorial Sloan Kettering Cancer Center munkatársa a rák elleni modern immunterápiák kutatásáért, azon belül is két különleges molekula (CD28 és CTLA-4) immunsejtek (T-sejtek) aktiválásában játszott szerepének tisztázásáért.

A "programozott halál 1" (PD-1) nevű fehérje szerepének megfejtéséért szintén a favoritok közé sorolták Gordon Freemant és Arlene Sharpe-ot, a Harvard Egyetem, valamint Hondzso Taszukut, a Kiotói Egyetem munkatársát. Csakúgy, mint a CTLA-4 (citotoxikus T-limfocita-asszociált protein 4) nevű fehérje, a PD-1 is akadályozza a T-sejtek védekezőképességét a ráksejtek ellen.

Az élettani kategória esélyeseinek harmadik csoportját Michael Hall, a Bázeli Egyetem, David Sabatini, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és Stuart Schreiber, a Harvard Egyetem kutatója alkotja a sejtnövekedést és -osztódást szabályozó mTOR (mechanistic Target of Rapamycin) enzim működésének megértéséért.

Fizikai Nobel-díj

A favoritok között szerepel a Thomson Reuters előrejelzésében a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) két kutatója, Ronald Drever és Kip Thorne, valamint Rainer Weiss az MIT-ről a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) kifejlesztéséért. Évtizedekig tartó kutatás után a LIGO-val sikerült közvetlenül bizonyítani az Albert Einstein által egy évszázada megjósolt gravitációs hullámok létezését.

Kutatók a gravitációs hullámokat érzékelő LIGO intézetben.
AFP / Ligo Lab / Caltech / Matt Heintze

Szintén esélyesnek tartják Marvin Cohent, a Berkeley Egyetem tudósát a szilárd testek fizikája terén végzett elméleti kutatásaiért, amelyek révén megjósolhatók a szilárd testek tulajdonságai.

A favoritok között van még Edward Ott, a Marylandi Egyetem kutatója, Celso Grebogi, az Aberdeeni Egyetem tudósa és James Yorke a családnevük kezdőbetűit viselő OGY káoszszabályozó módszer kifejlesztéséért a kaotikus rendszerek megszelídítésére és ellenőrzésére.

Kémiai kategória

Nobel-díjat érhet George Church és Feng Zhang, a Harvard, illetve az MIT kutatói számára, hogy egér- és emberi sejtekre alkalmazták a CRISPR/Cas9 technikát, vagyis a molekuláris ollót. A DNS pontos, célzott szerkesztését lehetővé tévő eszköz kifejlesztői, Jennifer Doudna és Emmanuelle Charpentier már tavaly szerepelt az esélyesek között. Ezzel lényegében tökéletesítették a génsebészetet.

Hernádi Levente

Dennis Lo Juk-ming, a Hongkongi Kínai Egyetem kutatója szintén a kitüntetettek között lehet az anyai vérplazmában lévő szabad magzati DNS felfedezéséért, amely révén elkerülhetők a kockázatosabb magzati szűrővizsgálatok.

Az idei előrejelzésben Maeda Hirosi, a Szodzso Egyetem és Macumura Jaszuhiro, a Tokiói Országos Rákközpont tudósa szerepel még a kémiai elismerés esélyesei között a rák gyógyításában alkalmazott EPR-hatás - a makromolekulák, zsírgolyócskák és nanorészecskék tumorszövetekben való passzív dúsulásának - leírásáért.

Közgazdasági kategória

Az emlékérem 2016-os díjazottjai között lehet Olivier Blanchard, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi vezető közgazdásza, az MIT tudósa makroökonómiai kutatásaiért, Edward Lazear a Stanford Egyetemről a humán erőforrások közgazdaságtana terén elért eredményeiért és Marc Melitz, a Harvard kutatója a vállalatok termelékenysége és exporttevékenysége közötti összefüggések (vállalati heterogenitás) leírásáért.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Hogyan tudsz belépni a Neptunra, ha most vettek fel egyetemre?

Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!