OKJ-s tanfolyamok: mit, mennyiért és hol lehet tanulni?

Egy OKJ-s tanfolyam jó alternatíva lehet, ha nem sikerül az egyetemi-főiskolai felvételi - az iskolarendszerű képzés hiszonkét éves korig ingyenes, a felsőfokú szakképzésért pedig többletpont is jár a felvételin. Íme, a legfontosabb tudnivalók az OKJ-s képzésekről.

  • Czervan Andrea
Érdemes tanulni - akkor is, ha csak gondolkodási idő kell az egyetem vagy főiskola elkezése előtt
hvg.hu

„Nem kerültem be az egyetemre, ezért elvégeztem egy drog- és toxikológiai technikusi képzést. Ma már mást csinálok, de megnyugtató, hogy van plusz egy végzettségem, amellyel el tudok helyezkedni” – mondta Horváth Dávid, a Színház- és Filmművészeti Egyetem HÖK-elnöke, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtómenedzsere, aki érettségi után gyógyszerész és vegyész szakra jelentkezett, azonban nem vették fel.

Az iskolában, ahol kémiából érettségizett emelt szinten, hirdettek OKJ-s képzéseket is - az egyikre B-tervként beadta a jelentkezési lapját. „Nappalira jártam, nagyon intenzív volt az a két év, megérte, persze biztos vannak rosszabb képzések is. Időközben viszont más kezdett érdekelni, így a tanfolyam elvégzése után médiatechnológus asszisztens felsőfokú szakképzésre jelentkeztem a Dunaújvárosi Főiskolára. Ezt is elvégeztem, most pedig a Filmművészetin tanulok” – mondja.

Szerinte jó néhány szakmával el lehet helyezkedni, ő is kapott már állásajánlatot. „Már Dunaújvárosban tanultam, amikor rendőrségi bűnügyi laboránsnak hívtak. Azoknak, akik nem biztosak benne, hogy felveszik őket az egyetemre, azt tanácsolom, minél előbb adják be a jelentkezésüket olyan OKJ-s tanfolyamra, amely a megjelölt szakokhoz kapcsolódik, így nagyobb lesz a tudásuk, és többletpontot is kapnak. Ha pedig valaki szakmát vált, mint én, jól jön a gondolkodási idő” - teszi hozzá.

Nappali, esti, levelező

Az iskolarendszerű, nappali tagozatos OKJ-s képzések akkor ingyenesek, ha huszonkét éves korotok előtt jelentkeztek - ha a képzés több mint két évig tart, vagy évvesztesek vagytok, a felső korhatár huszonhárom év. Sajátos nevelési igényű, valamint súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók plusz három évet kapnak. Jogosultak vagytok diákigazolványra, családi pótlékra, árvaellátásra és egészségbiztosításra is.

Esti vagy levelező tagozaton akkor is államilag finanszírozott formában végezhetitek el az OKJ-s tanfolyamokat, ha már betöltöttétek a 22. éveteket - az esti képzés heti két-három délutánt, a levelező pedig szombati tanítást jelent, diákigazolványt így is kaptok.

Mit jelent a FEOR-szám?
A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) alapján minden foglakozáshoz négyjegyű kód rendelhető, ez szolgál a foglalkozások hivatalos azonosítására – például a munkaszerződéseknél és a statisztikáknál. Az OKJ-s képzések nevében a FEOR-szám azt mutatja meg, milyen munkakört tölthettek be az adott szakképesítéssel.

A középfokú OKJ-s képzésekkel nem csökken az államilag finanszírozott féléveitek száma, az ösztöndíjas időbe csak a felsőfokú szakképzés számít bele: ezekért azonban - ha szakirányú alap- vagy osztatlan szakra felvételiztek - 24 többletpont jár. Hogyan változtak idén a felvételi pontszámítás szabályai? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Nem csak az ár számít

A tanfolyamok ára függ a képzési időtől és a helyszíntől is: egy négyhetes gépíráskurzust már 30 ezerért lehet találni, a 9-10 hónapos szakácsképzés Szegeden 100 ezer forintba kerül, több budapesti iskolában viszont 240 ezret is elkérnek érte. Az OKJ-s képzések áráról írt összefoglalónkat itt találjátok.

Szakácsokból ugyanakkor hiány van, így a borsos ár ellenére érdemes elsajátítani ezt a szakmát. Egyrészt nagyobb az elhelyezkedési esély, másrészt pénzbeli is juttatás is jár érte: a kormány a minimálbér húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatással támogatja azokat, akik a régiónként megjelölt tíz hiányszakma valamelyikét tanulják. Milyen szakmákból van hiány Magyarországon? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Az ár fontos, de nem a legfontosabb
hvg.hu

Érdemes utánajárni az iskolának és a tanároknak is, mert lehet, hogy megéri többet fizetni. Az építőipari és kereskedelmi tanfolyamokkal nem lőhettek mellé, de vannak olyan szakmák, ahol nem feltétlenül a papír dönt - például az irodai munkáknál.

Kozmetikus, gyógymasszőr - a legnépszerűbbek

„Idén már tavasszal sok érettségiző jelentkezett. Van, aki a tanfolyam után a szakmában helyezkedik el, de olyan is, aki próbálkozik, tapogatózik, és utána vált vagy továbbtanul, akár a szakirányban, akár más területen” – mondja Bogárdi Zsuzsanna, az érettségi utáni nappali képzéseket indító Oktáv Szakképző Iskola oktatási főmunkatársa.

Azt tanácsolják az érettségizőknek, használják ki az ingyenes szakképzést, és minél előbb jelentkezzenek. „Már az elején látjuk, hogy mire nincs kereslet, ez egyébként évről évre változik. Most a gyógymasszőr és a kozmetikus képzésünk népszerű, mert ezekben a szakmákban önállóan is el lehet helyezkedni. A gyakorlatorientált képzések mindenképpen hasznosak" - teszi hozzá.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.