Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az...
Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az autóvezetők képzési és vizsgáztatási rendje; egy oktató szerint a tanulóvezetők így még többet lesznek az utakon, nagyobb zsúfoltságot okozva, és több lesz a bukás is - olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
A napilap cikke ismerteti, hogy a rutinvizsgát a jogalkotók eltörölték, a manőverezési követelmények a forgalmi vizsga rendszerébe épültek be január 1-je után. Így a járművezetői és a forgalmi vizsga összevontan tehető le. A forgalmi vizsga így tíz perccel hosszabb ideig, ötven percig tart.
A rendeletmódosítás értelmében kilenc óra alapoktatás után vezethetnek forgalomban a tanulók. A forgalomban vizsgázni harminc óra teljesítése után lehet, és a korábbi rutinvizsga díjával is kevesebbet kell a tanulóknak fizetnie. A vizsgázóknak a jövőben kilenc elemet, ezek között négy kötelező gyakorlatot is be kell majd mutatniuk, amelyek legtöbbje parkolási és tolatási feladat. Magyari Zsolt, a Csigajogsi Autósiskola igazgatója szerint az új rendszerben sem lesz nehezebb jogosítványhoz jutni, mint a régiben.
Ludman Lajos, a Spuri Suli Autós-motoros Iskola vezetője más véleményen van, szerinte a vizsgaidő hosszabbítása miatt még több lesz a bukás. A legtöbb tanuló ugyanis a vizsga harmincadik percében bukik meg pszichés terhelés miatt, az új rendszerben viszont még majdnem dupla ennyi ideig kell összpontosítania a vizsgázónak - mondta.
Hozzátette, hogy az amúgy is zsúfolt belvárosban még nehezebb lesz parkolóhelyet találniuk az autósoknak, hiszen az oktatók a megváltozott követelményeknek megfelelően a közutakon fognak gyakorolni. Ennek az újításnak az lesz a következménye, hogy a jelenleg csendes utcákban egymásnak adják majd a parkolóhelyeket a tanulók, ráadásul a forgalmat is feltarthatja a gyakorlás. A 125 köbcentis motorokra viszont könnyebb lesz jogosítványt szerezni - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
