Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az...
Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az autóvezetők képzési és vizsgáztatási rendje; egy oktató szerint a tanulóvezetők így még többet lesznek az utakon, nagyobb zsúfoltságot okozva, és több lesz a bukás is - olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.
A napilap cikke ismerteti, hogy a rutinvizsgát a jogalkotók eltörölték, a manőverezési követelmények a forgalmi vizsga rendszerébe épültek be január 1-je után. Így a járművezetői és a forgalmi vizsga összevontan tehető le. A forgalmi vizsga így tíz perccel hosszabb ideig, ötven percig tart.
A rendeletmódosítás értelmében kilenc óra alapoktatás után vezethetnek forgalomban a tanulók. A forgalomban vizsgázni harminc óra teljesítése után lehet, és a korábbi rutinvizsga díjával is kevesebbet kell a tanulóknak fizetnie. A vizsgázóknak a jövőben kilenc elemet, ezek között négy kötelező gyakorlatot is be kell majd mutatniuk, amelyek legtöbbje parkolási és tolatási feladat. Magyari Zsolt, a Csigajogsi Autósiskola igazgatója szerint az új rendszerben sem lesz nehezebb jogosítványhoz jutni, mint a régiben.
Ludman Lajos, a Spuri Suli Autós-motoros Iskola vezetője más véleményen van, szerinte a vizsgaidő hosszabbítása miatt még több lesz a bukás. A legtöbb tanuló ugyanis a vizsga harmincadik percében bukik meg pszichés terhelés miatt, az új rendszerben viszont még majdnem dupla ennyi ideig kell összpontosítania a vizsgázónak - mondta.
Hozzátette, hogy az amúgy is zsúfolt belvárosban még nehezebb lesz parkolóhelyet találniuk az autósoknak, hiszen az oktatók a megváltozott követelményeknek megfelelően a közutakon fognak gyakorolni. Ennek az újításnak az lesz a következménye, hogy a jelenleg csendes utcákban egymásnak adják majd a parkolóhelyeket a tanulók, ráadásul a forgalmat is feltarthatja a gyakorlás. A 125 köbcentis motorokra viszont könnyebb lesz jogosítványt szerezni - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
