Nincs több rutinvizsga, mégis nehezebb lesz jogosítványt szerezni

Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az...

  • MTI

Megosztja az autósiskolákat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendeletmódosítása, amelynek hatására megváltozott az autóvezetők képzési és vizsgáztatási rendje; egy oktató szerint a tanulóvezetők így még többet lesznek az utakon, nagyobb zsúfoltságot okozva, és több lesz a bukás is - olvasható a pénteki Magyar Nemzetben.

A napilap cikke ismerteti, hogy a rutinvizsgát a jogalkotók eltörölték, a manőverezési követelmények a forgalmi vizsga rendszerébe épültek be január 1-je után. Így a járművezetői és a forgalmi vizsga összevontan tehető le. A forgalmi vizsga így tíz perccel hosszabb ideig, ötven percig tart.

A rendeletmódosítás értelmében kilenc óra alapoktatás után vezethetnek forgalomban a tanulók. A forgalomban vizsgázni harminc óra teljesítése után lehet, és a korábbi rutinvizsga díjával is kevesebbet kell a tanulóknak fizetnie. A vizsgázóknak a jövőben kilenc elemet, ezek között négy kötelező gyakorlatot is be kell majd mutatniuk, amelyek legtöbbje parkolási és tolatási feladat. Magyari Zsolt, a Csigajogsi Autósiskola igazgatója szerint az új rendszerben sem lesz nehezebb jogosítványhoz jutni, mint a régiben.

Ludman Lajos, a Spuri Suli Autós-motoros Iskola vezetője más véleményen van, szerinte a vizsgaidő hosszabbítása miatt még több lesz a bukás. A legtöbb tanuló ugyanis a vizsga harmincadik percében bukik meg pszichés terhelés miatt, az új rendszerben viszont még majdnem dupla ennyi ideig kell összpontosítania a vizsgázónak - mondta.

Hozzátette, hogy az amúgy is zsúfolt belvárosban még nehezebb lesz parkolóhelyet találniuk az autósoknak, hiszen az oktatók a megváltozott követelményeknek megfelelően a közutakon fognak gyakorolni. Ennek az újításnak az lesz a következménye, hogy a jelenleg csendes utcákban egymásnak adják majd a parkolóhelyeket a tanulók, ráadásul a forgalmat is feltarthatja a gyakorlás. A 125 köbcentis motorokra viszont könnyebb lesz jogosítványt szerezni - összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.