A fiatalok szakképzésével is foglalkozó magyarországi multik örülnek a szakképzés reformjának, és kikérik maguknak...
A fiatalok szakképzésével is foglalkozó magyarországi multik örülnek a szakképzés reformjának, és kikérik maguknak azt a felvetést, hogy csak betanított munkára képeznék a tanoncaikat. A szakképzési reform kritikusainak nem is velük van bajuk, sokkal inkább attól tartanak, hogy a legtöbb magyar vállalat képtelen lesz a multikkal versenyképes képzési feltételeket teremteni - írja a hvg.hu.
Magyarországon több nagy nemzetközi cég lázasan készül, hogy kihasználja a szakképzési reform nyújtotta lehetőségeket. A duális képzés nagyobb súlyt helyez a gyakorlatra, a hétfőn elfogadott törvénymódosítás szerint már kilencedik osztályosokkal lehet majd tanulói szerződést kötni, viszont az iskolákban maximálisan 33 százalék lesz a közismereti tárgyak aránya - eddig a törvény minimálisan határozta meg ennyiben a közismereti tárgyak súlyát. A cikk folytatását a hvg.hu-n olvashatjátok el.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
