Nem tudtak kabátot készíteni, azért halhattak ki a neandervölgyiek

Ezért is tanuljunk inkább szakmát?

  • Eduline
Wikipedia

A korai emberfélékkel ellentétben, akik rájöttek, hogyan készítsenek maguknak párkaszerű ruházatot a hideg ellen, a neandervölgyieknek valószínűleg azért nem sikerült átvészelniük a jégkorszakot, mert nem tudták melegen tartani magukat az állatok bundájával - állapították meg a kanadai Simon Fraser Egyetem kutatói.

A Journal of Anthropological Archaeology című folyóiratban közölt tanulmány készítői a korai emberfélék és a neandervölgyiek táborhelyeire vonatkozó régészeti adatokat elemezve gyűjtötték össze a területek közötti hasonlóságokat és különbségeket - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az egyik legfőbb eltérés az volt, hogy a neandervölgyiek lakóhelyeinél nem találtak olyan típusú állati maradványokat, amelyek azt sugallták volna, hogy meleg ruhák készítésére használták őket. Ezzel szemben a kutatók rengeteg olyan róka-, nyúl-, menyét- és rozsomákmaradványt találtak a korai emberfélék 56 táborhelye környékén, amelyek azt jelezték, hogy az állatokat megnyúzhatták, hogy a bundájukból szőrmekabátot, illetve párkát készítsenek.

Meddig kell visszamennünk az időben, hogy modern embert találjunk? - videó

A Homo sapiens 200 ezer éve él a földön, ám távolról sem biztos, hogy ennyit kell visszautaznunk, hogy a mai világunkba is beilleszkedni képest embert találjunk. Az emberiség történelme és fejlődése kapcsán már biztos megfogalmazódott benned is a kérdés, hogy mennyire hasonlítunk elődeinkhez, ők mennyire tudnának beilleszkedni a mai világunkba.

A rozsomák-maradványok különös figyelmet érdemelnek, mivel az északi-sarkvidéken élő emberek ma is ennek a menyétfélének a bundáját használják bélésként és a kabátok kapucnijának szegélyén végigfutó szőrmedíszként.

A kutatók szerint a meleg ruhák készítésének más bizonyítékai is fellelhetőek a lelőhelyeken, úgy mint a csontból készített tűk és az állatok megnyúzásához használt különféle eszközök.

Szibériában továbbá olyan 24 ezer éves szobrocskákat is találtak, amelyek párkaszerű kabátot viselő emberkéket formáznak; arra utaló bizonyítékot azonban, hogy a neandervölgyiek ruhát viseltek, még nem találtak a kutatók.

A szakemberek szerint a neandervölgyiek talán azért nem készítettek maguknak a hideg ellen védő ruhákat, mert nem voltak elég intelligensek hozzá, vagy mert a kulturális hagyományaik útját állták az effajta fejlődésnek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.