Nem is annyira kockák a 6-15 évesek, de a könyvek hamar kikopnak az életükből, igaz, nem is mindenki engedheti meg magának.
Jelentősen eltér egymástól a szabadidős tevékenységek fontosságáról alkotott kép a gyerekek és szüleik fejében - erre jutott az OMV olvasáskutatása. A személyes, baráti időtöltést ugyan hasonlóan fontosnak ítélik, ugyanakkor jelentősen eltérően a vélekednek a sport, a számítógépes játékok, az internetezés, és az olvasás jelentőségéről.
A szülők leginkább a sportot, az olvasást és az offline játékokat részesítenék előnyben gyerekük fejlődése szempontjából, míg a 6–15 éves korosztály a baráti találkozókon és a sporton kívül inkább zenét hallgat, zenei videókat néz, internetezik és számítógépen vagy konzolon játszik.
Tehát egyáltalán nem csak a kockulás megy a legfiatalabbak esetében, hiszen a személyes találkozókat is fontosnak tartják, és sportolni is szeretnek. Olvasni azonban sajnos kevésbé, ez a szabadidős tevékenységek listáján csak a nyolcadik helyen áll. A lányoknál népszerűbb az olvasás, de tízből csak 2-3 szülő látja könyvmolynak gyerekét.
Az olvasás a szülők szerint 9-10 éves korban a leginkább jellemző, az ennél fiatalabbak ugye még csak ismerkednek az olvasással, az idősebbek pedig inkább online tartalmakon lógnak. A kutatás is felhívja azonban rá a figyelmet, hogy az olvasás népszerűtlenségének oka lehet a szülők anyagi helyzete, akik így nem is tudnak könyveket venni.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
