Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák.
Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák. Ma annak járunk utána, melyek azok a szavak, amelyeket szinte mindenki rosszul ír, és mikor nem érdemes a Word helyesírás-ellenőrzőjére hallgatni.
Esküvői ruhakölcsönző. Vagy inkább: esküvőiruha-kölcsönző
A tipikus hiba, amit a Word sem ismer fel: az esküvői ruhakölcsönző és az esküvőiruha-kölcsönző közül például épp a helyes alakot húzza alá. Pedig itt is érvényes a mozgószabály: ha egy szókapcsolathoz (amelyet egyébként külön írnátok, ilyen az esküvői ruha) egy újabb szó társul, ez utóbbit kötőjellel kell kapcsolni, az első két szót pedig egybe kell írni.
Mégegyszer. Vagy inkább: még egyszer
A mégegyszer és a még egyszer közül még a Word is a jót választja ki: a helyes alak a még egyszer.
Anyák napja, Anyák Napja. Vagy inkább: anyák napja
Hosszan sorolhatnánk: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. A magyar helyesírás szabályai szerint a hetek, hónapok neve és a népnevek mellett az ünnepek nevét is kisbetűvel kell írni. Vagyis: karácsony, húsvét, pünkösd.
Több, mint egy kilométer. Vagy inkább: több mint egy kilométer
Az eduline által megkérdezett magyartanárok szerint ez az egyik leggyakoribb hiba: sokan elfelejtik, hogy a „több” után csak akkor kell vesszőt tenni, ha összehasonlításról van szó (például: a húsz több, mint a tíz). Segíthet írás közben, ha végiggondoljátok, a „több” helyettesíthető-e a „körülbelül/nagyjából” szavakkal – ha igen, nem szabad vesszőt tenni (például: több mint egy kilométerre van).
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
