Négy szó, amit senki nem tud helyesen leírni - teszteld a helyesírásodat

Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák.

  • Eduline
Hernádi Levente

Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák. Ma annak járunk utána, melyek azok a szavak, amelyeket szinte mindenki rosszul ír, és mikor nem érdemes a Word helyesírás-ellenőrzőjére hallgatni.

Esküvői ruhakölcsönző. Vagy inkább: esküvőiruha-kölcsönző

A tipikus hiba, amit a Word sem ismer fel: az esküvői ruhakölcsönző és az esküvőiruha-kölcsönző közül például épp a helyes alakot húzza alá. Pedig itt is érvényes a mozgószabály: ha egy szókapcsolathoz (amelyet egyébként külön írnátok, ilyen az esküvői ruha) egy újabb szó társul, ez utóbbit kötőjellel kell kapcsolni, az első két szót pedig egybe kell írni.

Mégegyszer. Vagy inkább: még egyszer

A mégegyszer és a még egyszer közül még a Word is a jót választja ki: a helyes alak a még egyszer.

Anyák napja, Anyák Napja. Vagy inkább: anyák napja

Hosszan sorolhatnánk: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. A magyar helyesírás szabályai szerint a hetek, hónapok neve és a népnevek mellett az ünnepek nevét is kisbetűvel kell írni. Vagyis: karácsony, húsvét, pünkösd.

Több, mint egy kilométer. Vagy inkább: több mint egy kilométer

Az eduline által megkérdezett magyartanárok szerint ez az egyik leggyakoribb hiba: sokan elfelejtik, hogy a „több” után csak akkor kell vesszőt tenni, ha összehasonlításról van szó (például: a húsz több, mint a tíz). Segíthet írás közben, ha végiggondoljátok, a „több” helyettesíthető-e a „körülbelül/nagyjából” szavakkal – ha igen, nem szabad vesszőt tenni (például: több mint egy kilométerre van).

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.