Négy szó, amit senki nem tud helyesen leírni - teszteld a helyesírásodat

Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák.

  • Eduline
Hernádi Levente

Két héttel ezelőtt arról kérdeztünk magyartanárokat, szerintük melyek a leggyakoribb helyesírási hibák. Ma annak járunk utána, melyek azok a szavak, amelyeket szinte mindenki rosszul ír, és mikor nem érdemes a Word helyesírás-ellenőrzőjére hallgatni.

Esküvői ruhakölcsönző. Vagy inkább: esküvőiruha-kölcsönző

A tipikus hiba, amit a Word sem ismer fel: az esküvői ruhakölcsönző és az esküvőiruha-kölcsönző közül például épp a helyes alakot húzza alá. Pedig itt is érvényes a mozgószabály: ha egy szókapcsolathoz (amelyet egyébként külön írnátok, ilyen az esküvői ruha) egy újabb szó társul, ez utóbbit kötőjellel kell kapcsolni, az első két szót pedig egybe kell írni.

Mégegyszer. Vagy inkább: még egyszer

A mégegyszer és a még egyszer közül még a Word is a jót választja ki: a helyes alak a még egyszer.

Anyák napja, Anyák Napja. Vagy inkább: anyák napja

Hosszan sorolhatnánk: Karácsony, Húsvét, Pünkösd. A magyar helyesírás szabályai szerint a hetek, hónapok neve és a népnevek mellett az ünnepek nevét is kisbetűvel kell írni. Vagyis: karácsony, húsvét, pünkösd.

Több, mint egy kilométer. Vagy inkább: több mint egy kilométer

Az eduline által megkérdezett magyartanárok szerint ez az egyik leggyakoribb hiba: sokan elfelejtik, hogy a „több” után csak akkor kell vesszőt tenni, ha összehasonlításról van szó (például: a húsz több, mint a tíz). Segíthet írás közben, ha végiggondoljátok, a „több” helyettesíthető-e a „körülbelül/nagyjából” szavakkal – ha igen, nem szabad vesszőt tenni (például: több mint egy kilométerre van).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.