Nagyon sokan mentek el a Kutatók éjszakájára

Körülbelül hetvenezren vettek részt a Kutatók éjszakája programjain pénteken országszerte, a legnépszerűbb tudományterületek idén a biológia, a fizika, a kémia, az informatika és a robotika voltak.

  • MTI
Shutterstock

Az érdeklődőket 101 intézmény több mint 2000 kutatója és tudományos szakembere várta országszerte 2344 programmal. A legtöbben a 18-30 éves korosztályból érdeklődtek, de idén is mindenhová érkeztek családok és iskolás csoportok is. A regisztrációköteles programok szinte minden helyszínen teljes telítettséggel zajlottak - közölték a szervezők hétfőn.

"A legnépszerűbb programok a nyitott mérnöki, informatikai és biológiai laborok, valamint a kémiai bemutatók voltak. Az országos látogatottság elérte a 70 ezer főt, csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) programjain 7000 fő, míg a Szegedi Tudományegyetemen 4000 fő vett részt" - idézte a közlemény Lampért Kármán Tímea projektvezetőt.

Az egyetemeken tartott programok a legtöbb helyen lefedték az intézmények szinte teljes képzési, kutatási portfólióját. A gödöllői Szent István Egyetemen a látogatók növényfajták molekuláris "ujjlenyomatát" készíthették el, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a látványkémia show, a Szolnoki Főiskolán a repülés-szimulátor vonzotta a legtöbb látogatót. 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) a tolmácskesztyű és a retro számítógép-kiállítás, míg Győrben a Széchenyi István Egyetemen a kiskutatók akadályversenyén, az egri Eszterházy Károly Főiskolán pedig a kémiai bemutatókon számlálták a legtöbb érdeklődőt. 

A szervező Tempus Közalapítvány pécsi helyszínén a robotolimpia és a játékos matematika, Budapesten a Mérnökök Óvodájában tartott és a felnőtt korosztálynak szóló tudományos előadások bizonyultak a legérdekesebb programnak. 

A Kutatók éjszakáját immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Tempus Közalapítvány, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ötödik alkalommal volt társszervezője az eseménynek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.