Nagyon sokan mentek el a Kutatók éjszakájára

Körülbelül hetvenezren vettek részt a Kutatók éjszakája programjain pénteken országszerte, a legnépszerűbb tudományterületek idén a biológia, a fizika, a kémia, az informatika és a robotika voltak.

  • MTI
Shutterstock

Az érdeklődőket 101 intézmény több mint 2000 kutatója és tudományos szakembere várta országszerte 2344 programmal. A legtöbben a 18-30 éves korosztályból érdeklődtek, de idén is mindenhová érkeztek családok és iskolás csoportok is. A regisztrációköteles programok szinte minden helyszínen teljes telítettséggel zajlottak - közölték a szervezők hétfőn.

"A legnépszerűbb programok a nyitott mérnöki, informatikai és biológiai laborok, valamint a kémiai bemutatók voltak. Az országos látogatottság elérte a 70 ezer főt, csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) programjain 7000 fő, míg a Szegedi Tudományegyetemen 4000 fő vett részt" - idézte a közlemény Lampért Kármán Tímea projektvezetőt.

Az egyetemeken tartott programok a legtöbb helyen lefedték az intézmények szinte teljes képzési, kutatási portfólióját. A gödöllői Szent István Egyetemen a látogatók növényfajták molekuláris "ujjlenyomatát" készíthették el, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán a látványkémia show, a Szolnoki Főiskolán a repülés-szimulátor vonzotta a legtöbb látogatót. 

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) a tolmácskesztyű és a retro számítógép-kiállítás, míg Győrben a Széchenyi István Egyetemen a kiskutatók akadályversenyén, az egri Eszterházy Károly Főiskolán pedig a kémiai bemutatókon számlálták a legtöbb érdeklődőt. 

A szervező Tempus Közalapítvány pécsi helyszínén a robotolimpia és a játékos matematika, Budapesten a Mérnökök Óvodájában tartott és a felnőtt korosztálynak szóló tudományos előadások bizonyultak a legérdekesebb programnak. 

A Kutatók éjszakáját immár kilencedik alkalommal rendezte meg a Tempus Közalapítvány, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. ötödik alkalommal volt társszervezője az eseménynek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.