Munkát kereső fiataloknak hozott létre egy oldalt a kormány

Az ifjúsági garanciaprogramot segítő honlapot indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) támogatásával az Új Nemzedék Központ (ÚNK) - jelentette be Novák Katalin, az Emmi család-, ifjúsági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón.

  • MTI

Ha regisztrálnak a honlapon a jelentkezés közvetlenül eljut a munkaügyi központba, ahol képzési és munkalehetőségeket kínálnak nekik, és a honlap segíti a vállalkozóvá válást is - sorolta az államtitkár.

Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az ifjúsági garanciaprogramnak is köszönhetően a 2010-es csaknem húszszázalékosról 11,6 százalékosra csökkent a munkanélküliség a huszonöt évesnél fiatalabbak körében. Az erre a célra fordítható 200 milliárd forint segítségével 180 ezer olyan fiatalt akarnak elérni, akik nem dolgoznak, de nem is tanulnak - mondta.

Szólt arról is, hogy járulékcsökkentést vehetnek igénybe azok a munkáltatók, amelyek a programban résztvevő fiatalokat foglalkoztatnak. Bértámogatást kaphatnak annak a tapasztalt szakembernek a foglalkoztatásához, aki mentorként segíti egy fiatal munkavállaló oktatását, valamint a vállalkozóvá váláshoz is ismereteket nyújtanak a fiataloknak - ismertette Cseresnyés Péter.

Ekler Gergely, az ÚNK ügyvezetője közölte, hogy a honlappal nemcsak a fiatalokat akarják segíteni, hanem a munkáltatókkal is összekapcsolják őket, utóbbiak pedig megismerhetik azokat az előnyöket, amelyekkel a fiatalok foglalkoztatása jár. A honlapon a felhasználók két menüpont közül választhatnak: "fiatal vagyok", "munkaadó vagyok". A "fiatal vagyok" menüponton belül pedig a "dolgozni szeretnék", "vállalkozni szeretnék", "szakmát szeretnék", "tanulni szeretnék" és "nem tudom mit szeretnék" almenükben böngészhetnek tovább - mutatta be az ügyvezető.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.