Munkát kap, aki fel tudja törni a kémszervezet kódját

Fel tudja törni a kódot?

  • Eduline

Fel tudja törni a kódot? Ezt a kérdést teszi fel a GCHQ, a brit kormány lehallgatóközpontja online kampányában, amellyel a jövő etikus hackereit toborozza. A szolgálat novemberben közösségi hálókon, a Facebookon és a Twitteren hintette el az információt online játéknak álcázva, és nyolcezren haraptak rá - írja a hvg.hu.

A kémszervezet csak pénteken fedte fel, hogy ő áll a szokatlan akció hátterében, amelynek célja az etikus hackelés iránt érdeklődők felkutatása. Az online módszerrel elsősorban azokat akarták elérni, akik nem kerülnének egy szokványos toborzókampány homlokterébe - mondta el a szervezet szóvivője.

A kód feltörésével az érdeklődő egy kulcsszóhoz jut, amelynek felhasználásával megnyílik előtte a GCHQ állásajánló oldala. A cégnek jelenleg égető szüksége van "cyberbiztonsági specialistákra". Reményeik szerint pár hónap alatt sikerül legalább 35 szakembert találniuk a felkínált évi 25 ezer fontos (közel kilencmillió forintos) fizetésért.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.