Minden ötödik MÁV-os megbukik a kötelező vizsgán

Minden ötödik vizsgázó megbukik a MÁV-csoport időszakos beszámolóra kötelezett 25 ezer dolgozója közül - írta hétfői számában a Népszabadság.

  • MTI
MTI / Füzesi Ferenc

A vasúttársaság azt közölte: a vonatok biztosan nem állnak meg, a sikertelen vizsga miatt eredeti munkakörükben nem foglalkoztatható munkatársak átmeneti hiányát minden esetben kezelik. 

A fejlesztési tárca rendeletében előírt, három évig érvényes alapvizsgákat a MÁV-nál 74 munkakörben 13 ezer, a MÁV Start Zrt.-nél 63 területen 12 ezer dolgozónak kell letennie. A hivatalos bukási arány 19,12 százalék. 

A Népszabadság pontosan meg nem nevezett vasutasok leveleire hivatkozva azt írta: a sikeres vizsgák aránya egyes területeken kirívóan alacsony. A forgalmi szolgálattevőknél megesik, hogy a vizsgázóknak csak 30-40 százaléka éri el a 75 százalékos minimumszintet. 

A lap arról is ír, hogy a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit (KTI) Kft. Vasúti Vizsgaközpontjának adatai szerint a vizsgákon, ha nem is mindig elsőre, de végül is a vasutasoknak a 90-95 százaléka megfelel. A Népszabadság úgy tudja: miközben a bukási arány folyamatosan javul, 14,5 ezer vizsgázóból eddig két olyan vasutas volt, akinek a két javító, majd a két soron kívüli vizsga, sőt, a megismételt alapvizsga sem sikerült.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.