Miért tudnak járni az újszülött állatok, és az emberek miért nem?

Mindenki látott már újszülött borjút, zsiráfot, vagy bármilyen állatot – ha máshol nem, a híradók állatkertes cukiságblokkjában -, amint születés után szinte egyből felugrik, és bár esetlenül, de elkezd járkálni.

  • Eduline

Az embergyerek ezzel szemben még négykézláb sem képes közlekedni élete legelső időszakában, az pedig még több idő, míg felegyenesedve járni kezd. Vajon mi ennek az oka?

A válasz tömören: az emberi agy a születés időpontjában még nem elég fejlett a járáshoz. Nem véletlen, hogy nem fejlődik ki teljes mértékben ez a szervünk, ugyanis a kifejlett agy kétszer akkora, mint a születés időpontjában, így viszont egyszerűen nem férnénk ki a szülőcsatornán.

Az ember csak 9 hónapig fejlődik a méhben, míg egy zsiráf 15 hónapot is eltölt ott, így pedig utóbbi már egy csaknem kifejlett aggyal jön világra. Egyébként az ember is ugyanolyan agyi fejlettség mellett kezdi el használni járásra a lábait, mint a többi emlős, csak a fejlődés útjának második felét mi már idekint járjuk be.

(Seeker)

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna