A Földön már csak három ország van - köztük az Amerikai Egyesült Államok - ahol nem használják a francia eredetű SI, vagyis a metrikus mértékegységet. Kétszáz évvel korábban azonban még pont fordított volt a helyzet.
Remek szemléltető videóval készült ezúttal is a TED-ed, a metrikus mértékegységek történetének nyomába eredtek: Évezredeken keresztül próbálta az emberiség, illetve annak kisebb-nagyobb csoportjai meghatározni azt a rendszert, amiben mérni tud javaikat, a távolságot, valamint a tömeget. Ez egy hatalmas katyvaszt eredményezett, kiváltképp Európában. Felirat ajánlott!
Bár az uralkodók próbáltak némi rendet tenni, de a megtalált rendeletek, illetve törvények is sokszor csak arról árulkodtak, hogy felsorolják azokat a mértékegységeket, melyek bár eltérő mennyiséget vesznek egy egységnek, de használhatóak az országban. Áttörést a francia forradalom hozott 1789-ben, ahol a rendteremtés lehetőségét kihasználva tudományos alapon alkották meg a metrikus, azaz SI-rendszert. Emlékezetes, a forradalom eltörölte a Gergely-naptárat is és új évkezdetet jelöltek ki, valamint átnevezték a hónapokat.
Az új mértékegységeket országszerte használni kellett, de később engedélyezték, hogy a kisebb régiókban még használhatóak legyen a régi mértékegységek is. A metrikus rendszer azonban Napóleon hódításai által elterjedtek a kontinensen. A francia császár bukása után számos felszabaduló ország eltörölte a francia mértékegységeket, ám a világkereskedelemben érdekelt Portugália és Németalföld megtartotta, mivel a kereskedelemben a legracionálisabb váltási rendszernek bizonyult. Később fokozatosan átvették a kontinens országai, amelyek gyarmataikon keresztül világszerte elterjesztették.
Kivételnek sokáig Nagy-Britannia bizonyult, amely nem volt hajlandó átvenni semmit, amely a francia forradalom eredménye volt. Később azonban vegyes rendszer került bevezetésre, ám igazán sosem használták a britek a metrikus rendszert. Az EU-ban például a csatlakozási feltétel része az SI használata, a britek többször haladékot kaptak a teljes bevezetésre.
A világon már csak Mianmar, Libéria, valamint a brit gyarmati uralom utolsó egyik utolsó jegyeit hordozó Amerikai Egyesült Államok nem használja a metrikus rendszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
