A Földön már csak három ország van - köztük az Amerikai Egyesült Államok - ahol nem használják a francia eredetű SI, vagyis a metrikus mértékegységet. Kétszáz évvel korábban azonban még pont fordított volt a helyzet.
Remek szemléltető videóval készült ezúttal is a TED-ed, a metrikus mértékegységek történetének nyomába eredtek: Évezredeken keresztül próbálta az emberiség, illetve annak kisebb-nagyobb csoportjai meghatározni azt a rendszert, amiben mérni tud javaikat, a távolságot, valamint a tömeget. Ez egy hatalmas katyvaszt eredményezett, kiváltképp Európában. Felirat ajánlott!
Bár az uralkodók próbáltak némi rendet tenni, de a megtalált rendeletek, illetve törvények is sokszor csak arról árulkodtak, hogy felsorolják azokat a mértékegységeket, melyek bár eltérő mennyiséget vesznek egy egységnek, de használhatóak az országban. Áttörést a francia forradalom hozott 1789-ben, ahol a rendteremtés lehetőségét kihasználva tudományos alapon alkották meg a metrikus, azaz SI-rendszert. Emlékezetes, a forradalom eltörölte a Gergely-naptárat is és új évkezdetet jelöltek ki, valamint átnevezték a hónapokat.
Az új mértékegységeket országszerte használni kellett, de később engedélyezték, hogy a kisebb régiókban még használhatóak legyen a régi mértékegységek is. A metrikus rendszer azonban Napóleon hódításai által elterjedtek a kontinensen. A francia császár bukása után számos felszabaduló ország eltörölte a francia mértékegységeket, ám a világkereskedelemben érdekelt Portugália és Németalföld megtartotta, mivel a kereskedelemben a legracionálisabb váltási rendszernek bizonyult. Később fokozatosan átvették a kontinens országai, amelyek gyarmataikon keresztül világszerte elterjesztették.
Kivételnek sokáig Nagy-Britannia bizonyult, amely nem volt hajlandó átvenni semmit, amely a francia forradalom eredménye volt. Később azonban vegyes rendszer került bevezetésre, ám igazán sosem használták a britek a metrikus rendszert. Az EU-ban például a csatlakozási feltétel része az SI használata, a britek többször haladékot kaptak a teljes bevezetésre.
A világon már csak Mianmar, Libéria, valamint a brit gyarmati uralom utolsó egyik utolsó jegyeit hordozó Amerikai Egyesült Államok nem használja a metrikus rendszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A 2025-ös PISA-mérésen tovább romlott a magyar diákok teljesítménye matematikából és szövegértésből, sőt: mindkét területen az elmúlt 25 év legalacsonyabb eredményét érték el. Természettudományokból ugyanakkor nem történt jelentős változás.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
