A Földön már csak három ország van - köztük az Amerikai Egyesült Államok - ahol nem használják a francia eredetű SI, vagyis a metrikus mértékegységet. Kétszáz évvel korábban azonban még pont fordított volt a helyzet.
Remek szemléltető videóval készült ezúttal is a TED-ed, a metrikus mértékegységek történetének nyomába eredtek: Évezredeken keresztül próbálta az emberiség, illetve annak kisebb-nagyobb csoportjai meghatározni azt a rendszert, amiben mérni tud javaikat, a távolságot, valamint a tömeget. Ez egy hatalmas katyvaszt eredményezett, kiváltképp Európában. Felirat ajánlott!
Bár az uralkodók próbáltak némi rendet tenni, de a megtalált rendeletek, illetve törvények is sokszor csak arról árulkodtak, hogy felsorolják azokat a mértékegységeket, melyek bár eltérő mennyiséget vesznek egy egységnek, de használhatóak az országban. Áttörést a francia forradalom hozott 1789-ben, ahol a rendteremtés lehetőségét kihasználva tudományos alapon alkották meg a metrikus, azaz SI-rendszert. Emlékezetes, a forradalom eltörölte a Gergely-naptárat is és új évkezdetet jelöltek ki, valamint átnevezték a hónapokat.
Az új mértékegységeket országszerte használni kellett, de később engedélyezték, hogy a kisebb régiókban még használhatóak legyen a régi mértékegységek is. A metrikus rendszer azonban Napóleon hódításai által elterjedtek a kontinensen. A francia császár bukása után számos felszabaduló ország eltörölte a francia mértékegységeket, ám a világkereskedelemben érdekelt Portugália és Németalföld megtartotta, mivel a kereskedelemben a legracionálisabb váltási rendszernek bizonyult. Később fokozatosan átvették a kontinens országai, amelyek gyarmataikon keresztül világszerte elterjesztették.
Kivételnek sokáig Nagy-Britannia bizonyult, amely nem volt hajlandó átvenni semmit, amely a francia forradalom eredménye volt. Később azonban vegyes rendszer került bevezetésre, ám igazán sosem használták a britek a metrikus rendszert. Az EU-ban például a csatlakozási feltétel része az SI használata, a britek többször haladékot kaptak a teljes bevezetésre.
A világon már csak Mianmar, Libéria, valamint a brit gyarmati uralom utolsó egyik utolsó jegyeit hordozó Amerikai Egyesült Államok nem használja a metrikus rendszert.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
