Miért kezdik ennél a cégnél pontban 9 óra 6 perckor a napot?

A San Francisco-i Pivotal Softwaresnél egészen különös munkarendet talált ki.

  • Eduline
pixabay.com

A amerikai IT-cég több országban is jelen van, ám egyvalami biztos minden irodánál, mégpedig a 9 óra 6 perces napkezdet.

A munkát egy 5-10 perces napindító értekezlet előzi meg, majd mindenki megy a dolgára. Később már semmiféle meeting nem akasztja meg a munkát.

Az alapító Rob Mee találta ki ezeket a szabályokat, és szerinte ez a leghatékonyabb munkaszervezés.

Mee észrevette, hogy érdemes reggelit adni a dolgozóknak, különben a munkakezdést követően egy órán belül megéheznek, és abbahagyják a munkát. Ezért a Pivotalnál ingyen ebéd jár mindenkinek 9:06 előtt.

És hogy miért pont hat perccel kilenc után kezdik a megbeszélést? A dolgozók kilencre érnek be, így csak pár perccel később érdemes kezdeni, a 9:05 pedig túl hivatalos lenne. Logikus, nem?

Nem csak a nap kezdetén van nagy szigor a cégnél, hanem a nap végén is. Senki sem maradhat bent este hat után, mert a cég filozófiája szerint a túlóra kimerültté teszi a dolgozókat. Hogy ezek a szabályok működnek vagy sem, azt nem tudjuk eldönteni, de tény, a cég jelenleg közel három milliárd dollárt ér.

(BBC)

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.