Egészen fantasztikus dologra képes az agyunk

Elcsépelt mondás, hogy minden fejben dől el. Pedig igaz - szó szerint.

  • Eduline
Wikipedia

Láttál már csukott szemmel koncentráló távolugrót a pályán? Vagy kosarast, aki a büntető előtt lehunyja a szemét, majd nagy levegőt vesz? Nem véletlenül képzelik el a soron következő mozdulatsorokat a sportolók, a vizualizáció ugyanis a nyugtató hatása mellett komolyan befolyásolja a test teljesítményét.

A tudósok már az 1930-as években rájöttek, hogy ha valaki egy fizikai gyakorlatra gondol, akkor az agy tényleges  jeleket küld az izmoknak. Ebből arra következtettek, hogy ha valaki fejben gyakorol egy mozdulatot, később tényleg jobban fogja csinálni.

Évekkel ezelőtt több konkrét kísérletet is végeztek a tétel bizonyítására. Kiderült, hogy javítható egy ember dartstudása szimplán azzal, hogy sokat gondol a megfelelő dobómozdulatra. Egy 2012-es kutatás komoly fejlődést mutatott olyan alanyok golftudásában, akik a kísérlet alatt csak fejben gyakoroltak.

Kilenc dolog, amit biztosan nem tudtál a balkezesekről

Persze teljesen amatőröknek nem ajánlott a fejben edzés. Szakértők szerint ugyanis szükséges ismerni a megfelelő mozdulatokat, mert ennek hiányában rossz üzenetet küld az agy, ez pedig hibás beidegződéshez vezet, ami nem hogy javít, de ront a helyzeten. Mindenesetre egy sportoló, ha éppen sérült, komoly fejlődést érhet el azzal is, ha naponta fejben végigjátssza azokat a mozdulatokat, melyeket verseny közben kell elkövetnie.

Nem véletlen, hogy stanfordi diákok már profi amerikai focistákat edzenek VR-szemüvegekkel. Ezeken ezerszer is eljátszhatnak egy-egy szituációval a játékosok, persze fejben, hiszen közben egy széken ülnek.

Mikor lesz a 2016-os óraátállítás? És mi értelme ennek az egésznek?
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.