Egészen fantasztikus dologra képes az agyunk

Elcsépelt mondás, hogy minden fejben dől el. Pedig igaz - szó szerint.

  • Eduline
Wikipedia

Láttál már csukott szemmel koncentráló távolugrót a pályán? Vagy kosarast, aki a büntető előtt lehunyja a szemét, majd nagy levegőt vesz? Nem véletlenül képzelik el a soron következő mozdulatsorokat a sportolók, a vizualizáció ugyanis a nyugtató hatása mellett komolyan befolyásolja a test teljesítményét.

A tudósok már az 1930-as években rájöttek, hogy ha valaki egy fizikai gyakorlatra gondol, akkor az agy tényleges  jeleket küld az izmoknak. Ebből arra következtettek, hogy ha valaki fejben gyakorol egy mozdulatot, később tényleg jobban fogja csinálni.

Évekkel ezelőtt több konkrét kísérletet is végeztek a tétel bizonyítására. Kiderült, hogy javítható egy ember dartstudása szimplán azzal, hogy sokat gondol a megfelelő dobómozdulatra. Egy 2012-es kutatás komoly fejlődést mutatott olyan alanyok golftudásában, akik a kísérlet alatt csak fejben gyakoroltak.

Kilenc dolog, amit biztosan nem tudtál a balkezesekről

Persze teljesen amatőröknek nem ajánlott a fejben edzés. Szakértők szerint ugyanis szükséges ismerni a megfelelő mozdulatokat, mert ennek hiányában rossz üzenetet küld az agy, ez pedig hibás beidegződéshez vezet, ami nem hogy javít, de ront a helyzeten. Mindenesetre egy sportoló, ha éppen sérült, komoly fejlődést érhet el azzal is, ha naponta fejben végigjátssza azokat a mozdulatokat, melyeket verseny közben kell elkövetnie.

Nem véletlen, hogy stanfordi diákok már profi amerikai focistákat edzenek VR-szemüvegekkel. Ezeken ezerszer is eljátszhatnak egy-egy szituációval a játékosok, persze fejben, hiszen közben egy széken ülnek.

Mikor lesz a 2016-os óraátállítás? És mi értelme ennek az egésznek?
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.