Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Wikipedia
Láttál már csukott szemmel koncentráló távolugrót a pályán? Vagy kosarast, aki a büntető előtt lehunyja a szemét, majd nagy levegőt vesz? Nem véletlenül képzelik el a soron következő mozdulatsorokat a sportolók, a vizualizáció ugyanis a nyugtató hatása mellett komolyan befolyásolja a test teljesítményét.
A tudósok már az 1930-as években rájöttek, hogy ha valaki egy fizikai gyakorlatra gondol, akkor az agy tényleges jeleket küld az izmoknak. Ebből arra következtettek, hogy ha valaki fejben gyakorol egy mozdulatot, később tényleg jobban fogja csinálni.
Évekkel ezelőtt több konkrét kísérletet is végeztek a tétel bizonyítására. Kiderült, hogy javítható egy ember dartstudása szimplán azzal, hogy sokat gondol a megfelelő dobómozdulatra. Egy 2012-es kutatás komoly fejlődést mutatott olyan alanyok golftudásában, akik a kísérlet alatt csak fejben gyakoroltak.
Persze teljesen amatőröknek nem ajánlott a fejben edzés. Szakértők szerint ugyanis szükséges ismerni a megfelelő mozdulatokat, mert ennek hiányában rossz üzenetet küld az agy, ez pedig hibás beidegződéshez vezet, ami nem hogy javít, de ront a helyzeten. Mindenesetre egy sportoló, ha éppen sérült, komoly fejlődést érhet el azzal is, ha naponta fejben végigjátssza azokat a mozdulatokat, melyeket verseny közben kell elkövetnie.
Nem véletlen, hogy stanfordi diákok már profi amerikai focistákat edzenek VR-szemüvegekkel. Ezeken ezerszer is eljátszhatnak egy-egy szituációval a játékosok, persze fejben, hiszen közben egy széken ülnek.
