Elcsépelt mondás, hogy minden fejben dől el. Pedig igaz - szó szerint.
Láttál már csukott szemmel koncentráló távolugrót a pályán? Vagy kosarast, aki a büntető előtt lehunyja a szemét, majd nagy levegőt vesz? Nem véletlenül képzelik el a soron következő mozdulatsorokat a sportolók, a vizualizáció ugyanis a nyugtató hatása mellett komolyan befolyásolja a test teljesítményét.
A tudósok már az 1930-as években rájöttek, hogy ha valaki egy fizikai gyakorlatra gondol, akkor az agy tényleges jeleket küld az izmoknak. Ebből arra következtettek, hogy ha valaki fejben gyakorol egy mozdulatot, később tényleg jobban fogja csinálni.
Évekkel ezelőtt több konkrét kísérletet is végeztek a tétel bizonyítására. Kiderült, hogy javítható egy ember dartstudása szimplán azzal, hogy sokat gondol a megfelelő dobómozdulatra. Egy 2012-es kutatás komoly fejlődést mutatott olyan alanyok golftudásában, akik a kísérlet alatt csak fejben gyakoroltak.
Persze teljesen amatőröknek nem ajánlott a fejben edzés. Szakértők szerint ugyanis szükséges ismerni a megfelelő mozdulatokat, mert ennek hiányában rossz üzenetet küld az agy, ez pedig hibás beidegződéshez vezet, ami nem hogy javít, de ront a helyzeten. Mindenesetre egy sportoló, ha éppen sérült, komoly fejlődést érhet el azzal is, ha naponta fejben végigjátssza azokat a mozdulatokat, melyeket verseny közben kell elkövetnie.
Nem véletlen, hogy stanfordi diákok már profi amerikai focistákat edzenek VR-szemüvegekkel. Ezeken ezerszer is eljátszhatnak egy-egy szituációval a játékosok, persze fejben, hiszen közben egy széken ülnek.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
