Mégsincs mérnökhiány Németországban?

Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek szerdán közölt...

  • MTI
Fazék

Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek szerdán közölt állásfoglalása szerint biztosított a mérnökutánpótlás az országban. Más kutatóintézetek és munkaadói szervezetek ugyanakkor továbbra is arra figyelmezetnek, hogy mérnökhiány fenyegeti az Európai Unió legnagyobb gazdaságát.

A tekintélyes berlini DIW azzal kapcsolatban közölte álláspontját, hogy a németországi mérnökök érdekképviseletének (VDI) a közelmúltban kiadott számításai alapján csak a nyugdíjba vonuló mérnökök pótlására évi 40 ezer fiatal szakemberre van szükség, mert a szakmában az átlagéletkor 50 év felett van, így a következő 10-15 évben tömegesen vonulnak majd nyugdíjba a német mérnökök.

A DIW a legutóbbi, 2008-ban végzett úgynevezett mikrocenzus - két népszámlálás közti, a népesedési folyamatok megragadására törekvő statisztikai eljárás - adatai alapján úgy véli, hogy a 750 ezer fős németországi mérnöktársadalom átlagéletkora jóval alacsonyabb, 2008-ban legalábbis 43,3 év volt, az 50 év felettiek aránya pedig csupán egyharmados, és nem életszerű, hogy alig 4 év alatt a VDI által jelzett mértékű változások zajlottak volna le.

A DIW szerint a demográfiai folyamatok alapján nagyjából évi 20 ezer új mérnökre van szükség, és az utánpótlást bőven biztosítják a németországi egyetemekről kikerülő szakemberek, hiszen a legutóbbi, 2010-es adatok szerint a frissdiplomás mérnökök száma megközelítette az 50 ezret.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.