Mégsincs mérnökhiány Németországban?

Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek szerdán közölt...

  • MTI
Fazék

Túlzók a németországi mérnökhiányról szóló beszámolók - véli a DIW gazdaságkutató intézet, amelynek szerdán közölt állásfoglalása szerint biztosított a mérnökutánpótlás az országban. Más kutatóintézetek és munkaadói szervezetek ugyanakkor továbbra is arra figyelmezetnek, hogy mérnökhiány fenyegeti az Európai Unió legnagyobb gazdaságát.

A tekintélyes berlini DIW azzal kapcsolatban közölte álláspontját, hogy a németországi mérnökök érdekképviseletének (VDI) a közelmúltban kiadott számításai alapján csak a nyugdíjba vonuló mérnökök pótlására évi 40 ezer fiatal szakemberre van szükség, mert a szakmában az átlagéletkor 50 év felett van, így a következő 10-15 évben tömegesen vonulnak majd nyugdíjba a német mérnökök.

A DIW a legutóbbi, 2008-ban végzett úgynevezett mikrocenzus - két népszámlálás közti, a népesedési folyamatok megragadására törekvő statisztikai eljárás - adatai alapján úgy véli, hogy a 750 ezer fős németországi mérnöktársadalom átlagéletkora jóval alacsonyabb, 2008-ban legalábbis 43,3 év volt, az 50 év felettiek aránya pedig csupán egyharmados, és nem életszerű, hogy alig 4 év alatt a VDI által jelzett mértékű változások zajlottak volna le.

A DIW szerint a demográfiai folyamatok alapján nagyjából évi 20 ezer új mérnökre van szükség, és az utánpótlást bőven biztosítják a németországi egyetemekről kikerülő szakemberek, hiszen a legutóbbi, 2010-es adatok szerint a frissdiplomás mérnökök száma megközelítette az 50 ezret.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.