"Kényszerlépés", mégis támogatják a pályakezdő minimálbér bevezetését

Több tízezer szakképzetlen, illetve munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatal felnőtt munkába állását segítheti a...

  • MTI
túry

Több tízezer szakképzetlen, illetve munkatapasztalattal még nem rendelkező fiatal felnőtt munkába állását segítheti a pályakezdő minimálbér bevezetése a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint.

Dávid Ferenc szerint a VOSZ a pályakezdő minimálbér mellé tud állni, ha azt tisztességesen alakítják ki, és bevezetését alapos, háttérszámításokkal is alátámasztott, háromoldalú egyeztetések előzik meg.

A főtitkár elmondta: tisztában van azzal, hogy a differenciált minimálbér kényszerlépés, "sőt nem is kifejezetten szimpatikus", ugyanakkor a válságból való kilábalást követően lehet realitása. 

A július elsején hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) lehetőséget biztosít a kormánynak arra, hogy differenciált minimálbért állapítson meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) június elején már jelezte, megfontolják, hogy a pályakezdőknek külön minimálbért vezessenek be. 

Az MTI információi szerint első lépésben háttérszámításokat készít arról, hogy más európai uniós tagállamokban hogyan működik, milyen hatása van a pályakezdő minimálbérnek a fiatalok foglalkoztatására. 

Dávid Ferenc hangsúlyozta, hogy a pályakezdő minimálbéren történő foglalkoztatás abban is segít a fiataloknak, hogy közben szakmát tanuljanak, és néhány év alatt segéd- vagy betanított munkási státuszból a cég hosszabb távon is foglalkoztatott szakmunkásaivá váljanak.

Hozzáfűzte: ehhez a cégek részéről is "küldetéstudatra", empátiára lesz szükség. A pályakezdő minimálbér összegéről úgy vélekedett, hogy az eltérésnek a normál minimálbérhez képest érzékelhetőnek kell lennie, hogy "megmozgassa" a munkáltatókat, vagyis ösztönözze őket fiatal és szakképzetlen munkaerő felvételére. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.