Megdöbbentő teszteket kapnak a közmunkások

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban...

  • Eduline
Képünk illusztráció
hvg.hu

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni - írja az Index.

A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés hasznát nem a munkaerő-felzárkóztatásában kell keresni, hanem a statisztikában: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon, épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként.

Növeli a foglalkoztatottságot az is, hogy az alapkészség-fejlesztésre körülbelül ötezer oktatót alkalmaznak, felerészben munkanélkülieket, így ők is javítanak a statisztikán. Nem mellékes az sem, hogy a program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.

A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.

Az összeg nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintot emészt fel, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.

"Ezzel az emberekben azt a képzetet keltik, hogy egy nagy rakás szar, aki semmire sem jó! Nem értem, ha vannak normális OKJ-s és egyéb használható képzések (pl. vezetői engedély megszerzése), akkor miért ilyen hülyeségre kényszerítik az embereket! Sajnos kénytelenek vagyunk tűrni, mert minden munkára jelentkezésnél azt mondják neki, vagy túl öreg, vagy nem elég képzett" - idézi az Index az egyik tanulót.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.