Megdöbbentő teszteket kapnak a közmunkások

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban...

  • Eduline
Képünk illusztráció
hvg.hu

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni - írja az Index.

A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés hasznát nem a munkaerő-felzárkóztatásában kell keresni, hanem a statisztikában: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon, épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként.

Növeli a foglalkoztatottságot az is, hogy az alapkészség-fejlesztésre körülbelül ötezer oktatót alkalmaznak, felerészben munkanélkülieket, így ők is javítanak a statisztikán. Nem mellékes az sem, hogy a program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.

A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.

Az összeg nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintot emészt fel, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.

"Ezzel az emberekben azt a képzetet keltik, hogy egy nagy rakás szar, aki semmire sem jó! Nem értem, ha vannak normális OKJ-s és egyéb használható képzések (pl. vezetői engedély megszerzése), akkor miért ilyen hülyeségre kényszerítik az embereket! Sajnos kénytelenek vagyunk tűrni, mert minden munkára jelentkezésnél azt mondják neki, vagy túl öreg, vagy nem elég képzett" - idézi az Index az egyik tanulót.

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.