Megdöbbentő teszteket kapnak a közmunkások

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban...

  • Eduline
Képünk illusztráció
hvg.hu

Ötvenezer közmunkás brummog, szótagol, kiskacsákat számol és napocskát rajzol négy hónapon át, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiac igényeinek. A kormány szerint az alapkészség-fejlesztő program valódi felzárkóztatási lehetőséget nyújt annak a 200 ezer embernek, aki csak nyolc osztályt végzett el, és annak a 26 ezernek, akiknek általános iskolai végzettsége sincsen. A programban részt vevő oktatók szerint azonban a hat-hét éves gyermekekre szabott program szakmailag alkalmatlan az alacsony végzettségű felnőttek képzésére, ráadásul a beszámolók szerin sokan OKJ-s képzéssel, érettségivel és diplomával is az iskolapadba kényszerültek, hogy megtanuljanak írni és olvasni - írja az Index.

A program több oktatója és hallgatója szerint a kezdeményezés hasznát nem a munkaerő-felzárkóztatásában kell keresni, hanem a statisztikában: a téli közmunkaprogram keretében futó, az említett alapképzés mellett szakmunkát is ígérő foglalkozások – amelyek összesen 200 ezer embert érintenek – látványosan javítanak a munkanélküliségi mutatókon, épp a téli időszakban, amikor a közmunkásokat nehezebb lenne foglalkoztatni. Aki nem vállalja a programot, az pedig kikerül a munkaügyi központok nyilvántartásából, tehát többé nem tartják számon munkanélküliként.

Növeli a foglalkoztatottságot az is, hogy az alapkészség-fejlesztésre körülbelül ötezer oktatót alkalmaznak, felerészben munkanélkülieket, így ők is javítanak a statisztikán. Nem mellékes az sem, hogy a program április 30-ig, tehát épp a választások utáni hetekig kitart.

A tanárok a hírek szerint foglalkozásonként bruttó 2500 forintot, míg a hallgatók a nyolcórás közmunkának megfelelő bért, tehát havi nettó 49 ezer forintot kapnak, amennyiben az órák 70 százalékán megjelennek, és hiányzásaikat orvosi papírral igazolni tudják.

Az összeg nem kevés: a teljes program – az alapkészség-fejlesztés mellett a szakképzést adó foglalkozásokkal együtt – idén 24, jövőre több mint 180 milliárd forintot emészt fel, amit azonban EU-forrásból lehet biztosítani.

"Ezzel az emberekben azt a képzetet keltik, hogy egy nagy rakás szar, aki semmire sem jó! Nem értem, ha vannak normális OKJ-s és egyéb használható képzések (pl. vezetői engedély megszerzése), akkor miért ilyen hülyeségre kényszerítik az embereket! Sajnos kénytelenek vagyunk tűrni, mert minden munkára jelentkezésnél azt mondják neki, vagy túl öreg, vagy nem elég képzett" - idézi az Index az egyik tanulót.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.