Ennyivel keresnénk többet, ha fizetnének a gyereknevelésért és a házimunkáért

5083 font, azaz 1,8 millió forint – ennyi plusz bevétele lenne egy családnak, ha minden egyes otthon végzett munkáért...

  • Eduline

5083 font, azaz 1,8 millió forint – ennyi plusz bevétele lenne egy családnak, ha minden egyes otthon végzett munkáért az értékének megfelelő fizetést vehetnék fel a szülők – írja a Daily Mail.

A felmérésből kiderül, hogy az apák és anyák összesen 14 féle szerepet látnak el otthon, beleértve a háztartási munkákat, illetve a gyerekekre fordított időt és energiát is. Mivel a legtöbb családban még ma is a nő vezeti a háztartást, a pénz zömét ők keresnék meg, az általában az apákra háruló fuvarozási feladat azonban szintén jól hozna a konyhára.

Csak a főzéssel hatezer fontot, azaz 176 forintot lehetne keresni havonta, a gyerekek iskolába, edzésre, hétvégi programokra szállításáért pedig ennél is többet, 302 ezer forintot kapnának a szülők.

Az apák és anyák nemcsak szakácsok, bébicsőszök, taxisofőrök, takarítónők, hanem például házitanítók is, mivel rendszeresen segítenek a gyerekeknek a házi feladat megírásában. „A kutatás bebizonyította, hogy a szülőként ellátott feladatok valóban aranyat érnek” – nyilatkozta a felmérést végző cég szóvivője. Mennyivel keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál? Erről itt olvashattok bővebben.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.