Kis mértékben ugyan, de csökkent az orvosok elvándorlása az utóbbi években; tavaly 615 magyar doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt - olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában.
A lap az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataira hivatkozva arról ír, hogy míg 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a bizonyítványt, addig ez a szám 2014-ben 701, 2015-ben 717, tavaly pedig 615 volt.
A mutatók szerint ráadásul a legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak a számok. 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldön vállal munkát, két éve 562, tavaly pedig 470 volt ez a szám.
A célországok között legnépszerűbb Németország, az Egyesült Királyság és Svédország, de voltak, akik Franciaországot, Spanyolországot vagy Katart választották. Az arab államba tavaly 13-an mentek dolgozni.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a lapnak arról beszélt, nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Hozzátette, elvándorlás mindenhol van, a fontos az lenne, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy az Magyarországon történik.
Az elvándorlás mellett probléma az is, hogy emelkedik a pályaelhagyók száma - olvasható a Magyar Nemzetben.
Ha így folytatják, tényleg nem lesz fiatal orvos az országban
Megemelték a szakorvosi fizetéseket, mégis súlyos összegekkel keresnek kevesebbet a pályakezdő fiatal orvosok. Még 2015 januárjában pontosan azért hozott létre a kormány ösztöndíjat a fiatal orvosok számára, hogy csökkentsék az elvándorlási kedvüket. Lényegében pont ezt a réteget torpedózta meg a kormány, miszerint megvonták tőlük az ösztöndíjat, azonban 100 ezer forinttal általánosan megemelték a szakorvosi fizetéseket.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
