Kis mértékben ugyan, de csökkent az orvosok elvándorlása az utóbbi években; tavaly 615 magyar doktor kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt - olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában.
A lap az Állami Egészségügyi Ellátóközpont adataira hivatkozva arról ír, hogy míg 2013-ban 705 magyar állampolgárságú orvos kérte a bizonyítványt, addig ez a szám 2014-ben 701, 2015-ben 717, tavaly pedig 615 volt.
A mutatók szerint ráadásul a legtöbb bizonyítványt kérő 35 év alattiak körében is javultak a számok. 2014-ben 579 fiatal esetében vetődött fel, hogy külföldön vállal munkát, két éve 562, tavaly pedig 470 volt ez a szám.
A célországok között legnépszerűbb Németország, az Egyesült Királyság és Svédország, de voltak, akik Franciaországot, Spanyolországot vagy Katart választották. Az arab államba tavaly 13-an mentek dolgozni.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke a lapnak arról beszélt, nincs arra vonatkozó statisztika, hogy hányan jönnek vissza Magyarországra azok közül, akik egyszer már úgy döntöttek, külföldre mennek dolgozni. Hozzátette, elvándorlás mindenhol van, a fontos az lenne, hogy mindez ne roppantsa meg annyira az ellátórendszert, mint ahogy az Magyarországon történik.
Az elvándorlás mellett probléma az is, hogy emelkedik a pályaelhagyók száma - olvasható a Magyar Nemzetben.
Ha így folytatják, tényleg nem lesz fiatal orvos az országban
Megemelték a szakorvosi fizetéseket, mégis súlyos összegekkel keresnek kevesebbet a pályakezdő fiatal orvosok. Még 2015 januárjában pontosan azért hozott létre a kormány ösztöndíjat a fiatal orvosok számára, hogy csökkentsék az elvándorlási kedvüket. Lényegében pont ezt a réteget torpedózta meg a kormány, miszerint megvonták tőlük az ösztöndíjat, azonban 100 ezer forinttal általánosan megemelték a szakorvosi fizetéseket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
