"Még egy sör és mehetünk" - a történelem legnagyobb búcsúbulija

A wari nép minden eddig ismert civilizációnál stílusosabban írta ki magát a történelemből.

  • Eduline
flickr.com

„A wari civilizáció az időszámítás szerinti 600 és 1000 között virágzott a mai Limát is magába foglaló területen, nagyjából 500 évvel az inka birodalom kialakulása előtt” – írta néhány éve az MTI. Meg azt is, hogy nekik köszönhetjük az első mai értelemben vett városok kialakulását. Az viszont valahogy kimaradt a beszámolókból, hogy az egész mai Perut uraló, csak az inkáknál sokkal rosszabb PR-ral rendelkező nép minden eddig ismert civilizációnál stílusosabban írta ki saját magát a történelemből - írta az Index.

A régészek 2004-ben találták meg a Cerro Baúl nevű hegy tetejére épült wari (vagy spanyolosabban huari) város romjait. A település a Wari Birodalom déli határbázisa volt, itt találkoztak a mai Bolívia területéről, a Titicaca-tó partjáról átnyúló Tiwanaku Birodalommal. A környék fölé magasodó város a rivális birodalom lenyűgözésére is szolgált, ami magyarázhatja, hogy miért erre a rendkívül kevéssé praktikus helyre építkeztek, ahova úgy kellett minden fontos dolgot felhordani a lentebb fekvő területekről.

A warik nagy sörfőző nép voltak, a főzdéik ontották magukból a chichát, vagyis a fűszeres kukoricasört, amire nagy szükség is volt, mert egy-egy jeles alkalomkor elég szépen fogyott is a nedű. Nem múlhatott el ünnepély rituális lerészegedés nélkül. Addig ittak, amíg össze nem estek, aztán felkeltek, és ittak tovább – mesélte a feltárást vezető Michael Moseley.

És a város utolsó nagy eseményéről is warihoz méltó módon emlékeztek meg a lakók. Mikor a warik végül elhagyták Caerr Baúlt, a kutatók szerint nem hirtelen ötlettől vezérelve cselekedtek, hanem előre eltervezett, rituális pusztítást hajtottak végre. Az utolsó adag sört egy hétig főzték, aztán akkora lakomát csaptak, hogy az Andok megremegett bele.

Egy adag egyébként 1800 liter sört jelentett, mindezt a lelelek alapján 28 nemes pusztíthatta el. Egyébként nem aprózták el az ivást: társadalmi rang szerint fogyasztottak, a legfontosabb urak díszes korsói akár két literesek is lehettek. Miután elfogyott a chicha, az utolsó fontosabb épületig felgyújtották a várost, a korsóikat rituálisan a lángok közé hajították, aztán elindultak, és többé vissza se tértek soha.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.