"Még egy sör és mehetünk" - a történelem legnagyobb búcsúbulija

A wari nép minden eddig ismert civilizációnál stílusosabban írta ki magát a történelemből.

  • Eduline
flickr.com

„A wari civilizáció az időszámítás szerinti 600 és 1000 között virágzott a mai Limát is magába foglaló területen, nagyjából 500 évvel az inka birodalom kialakulása előtt” – írta néhány éve az MTI. Meg azt is, hogy nekik köszönhetjük az első mai értelemben vett városok kialakulását. Az viszont valahogy kimaradt a beszámolókból, hogy az egész mai Perut uraló, csak az inkáknál sokkal rosszabb PR-ral rendelkező nép minden eddig ismert civilizációnál stílusosabban írta ki saját magát a történelemből - írta az Index.

A régészek 2004-ben találták meg a Cerro Baúl nevű hegy tetejére épült wari (vagy spanyolosabban huari) város romjait. A település a Wari Birodalom déli határbázisa volt, itt találkoztak a mai Bolívia területéről, a Titicaca-tó partjáról átnyúló Tiwanaku Birodalommal. A környék fölé magasodó város a rivális birodalom lenyűgözésére is szolgált, ami magyarázhatja, hogy miért erre a rendkívül kevéssé praktikus helyre építkeztek, ahova úgy kellett minden fontos dolgot felhordani a lentebb fekvő területekről.

Még több érdekesség

Ez a hat ember mentette meg a világot egy nagy katasztrófától

10 őrült felfedezés, amelyet még nem sikerült bizonyítani

Csak a nemi betegek plasztikáztattak?

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Be akarták bizonyítani, hogy a kávé öl

Mi van a képen? Már bejárta a világot, te tudod, mi ez?

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezek után nem fogod

A warik nagy sörfőző nép voltak, a főzdéik ontották magukból a chichát, vagyis a fűszeres kukoricasört, amire nagy szükség is volt, mert egy-egy jeles alkalomkor elég szépen fogyott is a nedű. Nem múlhatott el ünnepély rituális lerészegedés nélkül. Addig ittak, amíg össze nem estek, aztán felkeltek, és ittak tovább – mesélte a feltárást vezető Michael Moseley.

És a város utolsó nagy eseményéről is warihoz méltó módon emlékeztek meg a lakók. Mikor a warik végül elhagyták Caerr Baúlt, a kutatók szerint nem hirtelen ötlettől vezérelve cselekedtek, hanem előre eltervezett, rituális pusztítást hajtottak végre. Az utolsó adag sört egy hétig főzték, aztán akkora lakomát csaptak, hogy az Andok megremegett bele.

Egy adag egyébként 1800 liter sört jelentett, mindezt a lelelek alapján 28 nemes pusztíthatta el. Egyébként nem aprózták el az ivást: társadalmi rang szerint fogyasztottak, a legfontosabb urak díszes korsói akár két literesek is lehettek. Miután elfogyott a chicha, az utolsó fontosabb épületig felgyújtották a várost, a korsóikat rituálisan a lángok közé hajították, aztán elindultak, és többé vissza se tértek soha.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.