Marokkói öngyilkosságok: belehalt sérüléseibe egy 27 éves jogász

Életét vesztette egy marokkói fiatalember, aki a múlt héten négy tüntető társával együtt felgyújtotta magát - közölte...

  • Eduline

Életét vesztette egy marokkói fiatalember, aki a múlt héten négy tüntető társával együtt felgyújtotta magát - közölte az elhunyt felesége, a hatalmon lévő elitet vádolva férje haláláért.

A 27 éves, jogász végzettségű Abdelvahab Zajdún tagja volt annak a csoportnak, amely elfoglalta a felsőoktatási minisztérium egyik épületét, hogy így tiltakozzon fiatal diplomások tömeges munkanélkülisége ellen, s később azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, ha a rendőrség nem engedi meg, hogy társaik élelmet vigyenek nekik.

A korábban ritka önégetés Észak-Afrikában a tiltakozás egyik eszközévé vált azóta, hogy 2010 decemberében egy tunéziai zöldségárus felgyújtotta magát, és a tette nyomán kirobbant felkelés a tuniszi kormányzat bukásához vezetett.

A múlt csütörtökön magát felgyújtó öt marokkói férfi a munkanélküli fiatal diplomások millióit képviselő mozgalomhoz tartozott. A szerveződés 160 tagja Rabatban két héten át megszállva tartotta a felsőoktatási tárca egyik épületét, ahova támogatóik vittek nekik élelmet, míg a biztonsági erők körbe nem zárták az épületet, megakadályozva az utánpótlást.

Egy múlt heti videofelvétel tanúsága szerint a támogatók ekkor a biztonságiak feje fölött dobálták be a kenyeret, a bentiek közül pedig néhányan ruhájukat benzinnel lelocsolva mentek a kerítéshez, elkapni a behajított élelmet. Amikor Zajdúnt megragadta és ütlegelni kezdte egy rendőr, egyik társa beváltotta fenyegetését és felgyújtotta magát. Zajdún segíteni akart neki, de ő is lángra lobbant. Az öt önégető közül hármat kórházba szállítottak.

Míg az általános munkanélküliségi ráta 9,1 százalék az észak-afrikai országban, a fiatal diplomások 16 százaléka nem kap munkát. A 32 milliós Marokkóban mérik a legnagyobb jövedelmi különbségeket az arab világ országai közül, s a statisztikák szerint a lakosság negyede él szegénységben.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.