Marokkói öngyilkosságok: belehalt sérüléseibe egy 27 éves jogász

Életét vesztette egy marokkói fiatalember, aki a múlt héten négy tüntető társával együtt felgyújtotta magát - közölte...

  • Eduline

Életét vesztette egy marokkói fiatalember, aki a múlt héten négy tüntető társával együtt felgyújtotta magát - közölte az elhunyt felesége, a hatalmon lévő elitet vádolva férje haláláért.

A 27 éves, jogász végzettségű Abdelvahab Zajdún tagja volt annak a csoportnak, amely elfoglalta a felsőoktatási minisztérium egyik épületét, hogy így tiltakozzon fiatal diplomások tömeges munkanélkülisége ellen, s később azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, ha a rendőrség nem engedi meg, hogy társaik élelmet vigyenek nekik.

A korábban ritka önégetés Észak-Afrikában a tiltakozás egyik eszközévé vált azóta, hogy 2010 decemberében egy tunéziai zöldségárus felgyújtotta magát, és a tette nyomán kirobbant felkelés a tuniszi kormányzat bukásához vezetett.

A múlt csütörtökön magát felgyújtó öt marokkói férfi a munkanélküli fiatal diplomások millióit képviselő mozgalomhoz tartozott. A szerveződés 160 tagja Rabatban két héten át megszállva tartotta a felsőoktatási tárca egyik épületét, ahova támogatóik vittek nekik élelmet, míg a biztonsági erők körbe nem zárták az épületet, megakadályozva az utánpótlást.

Egy múlt heti videofelvétel tanúsága szerint a támogatók ekkor a biztonságiak feje fölött dobálták be a kenyeret, a bentiek közül pedig néhányan ruhájukat benzinnel lelocsolva mentek a kerítéshez, elkapni a behajított élelmet. Amikor Zajdúnt megragadta és ütlegelni kezdte egy rendőr, egyik társa beváltotta fenyegetését és felgyújtotta magát. Zajdún segíteni akart neki, de ő is lángra lobbant. Az öt önégető közül hármat kórházba szállítottak.

Míg az általános munkanélküliségi ráta 9,1 százalék az észak-afrikai országban, a fiatal diplomások 16 százaléka nem kap munkát. A 32 milliós Marokkóban mérik a legnagyobb jövedelmi különbségeket az arab világ országai közül, s a statisztikák szerint a lakosság negyede él szegénységben.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.