Majdnem kétszáz éves, elveszett jegyzetre bukkant egy egyetemi professzor

Egy korábban ismeretlen Beethoven-mű kéziratára bukkant a Manchesteri Egyetem professzora egy 192 éves...

  • MTI
Wikipedia

Egy korábban ismeretlen Beethoven-mű kéziratára bukkant a Manchesteri Egyetem professzora egy 192 éves jegyzetfüzetben - olvasható a brit közszolgálati BBC honlapján. A zeneszerző a Pange lingua című gregorián éneket transzponálta és kísérettel látta el - mondta Barry Cooper zenetudós, aki szerint azért nem fedezték fel korábban a darabot, mert csak vázlatnak hitték.

Ludwig van Beethoven brit szakértője szerint azért fontos a kétperces darab, mert a szerző rendkívül csekély számú liturgikus műveinek sorát gazdagítja. A himnuszt tartalmazó jegyzetfüzet eredetijét a Berlini Állami Könyvtár őrzi, az adatok szerint az 1820-as évekből származik. Hogy nagyobb körben kutatható legyen, 2010-ben megszerkesztve kiadták.

"Úgy tűnik, hogy a középkori egyházzene szakértői nemigen tekintenek bele Beethoven jegyzeteibe, akik viszont Beethovent ismerik, nemigen járatosak a gregorián hagyományban" - magyarázta Cooper a felfedezés megkésettségét. A mintegy ezeréves gregoriánban a nagy klasszikus szerző néhány apróságot változtatott meg. A szakértő véleménye szerint talán azon az ünnepélyen játszatták, amelyen Beethoven patrónusát, Ausztriai Rudolf nagyherceget olmütz érsekévé avatták 1820 márciusában.

Berlini szakértők korábban úgy hitték, hogy a darab a nagyjából ebből az időből származó monumentális Missa solemnishez készült jegyzet. "Sosem komponált 'funkcionális' zenét, liturgikus darabja csak a két mise. Így egy efféle egyszerű egyházi, formális darab különlegesnek számít az életműben" - érvelt Cooper. William Drabkin, a Southamptoni Egyetem professzora, a vázlatok szerkesztője-kiadója szerint a himnusz igen "kezdetleges" darab.

"Amikor a kiadáshoz átiratokat készítettem, azt hittem, hogy csak egy egyszerű ellenpont-gyakorlat" - mondta. "Eddig minden bizonnyal egyszerűen átsiklottunk felette. Mindazonáltal némi adalékkal szolgál arról, hogy mit csinált Beethoven az 1820-as években" - tette hozzá.

A darabot a Machesteri Egyetemen szerdán előadták - nagyjából 14 évvel azután, hogy Barry Cooper nagy vitát váltott ki a muzikológusok körében Beethoven töredékes X. szimfóniájának "újraalkotásával".

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.