Egy korábban ismeretlen Beethoven-mű kéziratára bukkant a Manchesteri Egyetem professzora egy 192 éves...
Egy korábban ismeretlen Beethoven-mű kéziratára bukkant a Manchesteri Egyetem professzora egy 192 éves jegyzetfüzetben - olvasható a brit közszolgálati BBC honlapján. A zeneszerző a Pange lingua című gregorián éneket transzponálta és kísérettel látta el - mondta Barry Cooper zenetudós, aki szerint azért nem fedezték fel korábban a darabot, mert csak vázlatnak hitték.
Ludwig van Beethoven brit szakértője szerint azért fontos a kétperces darab, mert a szerző rendkívül csekély számú liturgikus műveinek sorát gazdagítja. A himnuszt tartalmazó jegyzetfüzet eredetijét a Berlini Állami Könyvtár őrzi, az adatok szerint az 1820-as évekből származik. Hogy nagyobb körben kutatható legyen, 2010-ben megszerkesztve kiadták.
"Úgy tűnik, hogy a középkori egyházzene szakértői nemigen tekintenek bele Beethoven jegyzeteibe, akik viszont Beethovent ismerik, nemigen járatosak a gregorián hagyományban" - magyarázta Cooper a felfedezés megkésettségét. A mintegy ezeréves gregoriánban a nagy klasszikus szerző néhány apróságot változtatott meg. A szakértő véleménye szerint talán azon az ünnepélyen játszatták, amelyen Beethoven patrónusát, Ausztriai Rudolf nagyherceget olmütz érsekévé avatták 1820 márciusában.
Berlini szakértők korábban úgy hitték, hogy a darab a nagyjából ebből az időből származó monumentális Missa solemnishez készült jegyzet. "Sosem komponált 'funkcionális' zenét, liturgikus darabja csak a két mise. Így egy efféle egyszerű egyházi, formális darab különlegesnek számít az életműben" - érvelt Cooper. William Drabkin, a Southamptoni Egyetem professzora, a vázlatok szerkesztője-kiadója szerint a himnusz igen "kezdetleges" darab.
"Amikor a kiadáshoz átiratokat készítettem, azt hittem, hogy csak egy egyszerű ellenpont-gyakorlat" - mondta. "Eddig minden bizonnyal egyszerűen átsiklottunk felette. Mindazonáltal némi adalékkal szolgál arról, hogy mit csinált Beethoven az 1820-as években" - tette hozzá.
A darabot a Machesteri Egyetemen szerdán előadták - nagyjából 14 évvel azután, hogy Barry Cooper nagy vitát váltott ki a muzikológusok körében Beethoven töredékes X. szimfóniájának "újraalkotásával".
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
