Ma estétől érdemes az eget kémlelni hullócsillagok után

Az időjárás országosan nem túl ideális, de éjszakára több helyen felszakadozhat a felhőzet, így megcsodálható a Perszeidák-meteorraj csillaghullása.

  • Eduline
Török Tibor

"Egyes években szerencsésebbek vagyunk, mint máskor, ám vannak olyan kivételes esztendők is, mint az idei" - magyarázta Mark Bailey, az észak-írországi Armagh megyében működő csillagvizsgáló kutatója. A csillagász szerint pénteken hajnali 1.30 óra körül 200-300 hulló csillag suhan át az égbolton egy-két órán keresztül - szemben az elmúlt évek 100-120 meteorjával.

A Föld északi féltekéjéről lehet jobban látni a páratlan látványosságot, amelyet a Perszeidák (Szent Lőrinc könnyei) nevű meteorraj idéz elő minden évben, amikor bolygónk pályáját keresztezi. Ha csütrötök este nem is járunk sikerrel a megfigyelésben, nem kell csüggedni: a jelenség nagyjából két hétig tart, ennyi idejébe kerül a Földnek, hogy a porfelhőn áthaladjon.

Tornasorba kerültek az égitestek - videó

Bár gigantikus csillagokkal van tele az univerzum, sosem éreztünk még ekkora űrt magunk körül. Ha nem érzed magad parányinak, akkor itt az ideje, hogy a megfelelő helyre tedd magad az univerzumban. Egy animációs modellező a rendelkezésre álló csillagászati adatok alapján sorrendbe rendezte a Naprendszer legkisebb bolygójától kezdve a legnagyobb ismert csillagig az égitesteket.

Amikor a 109P/Swift-Tuttle üstökösből származó meteorraj belép a Föld légkörébe, az üstökös apró porszemcséi összeütköznek a légkör molekuláival, az ütközés hatalmas ereje felhevíti a porszemcséket, és azok elégnek, ezt érzékeljük lentről hulló csillagként.

Az üstökös pályája évről évre változik valamennyit, így a több mint egymillió kilométer hosszú meteorfelhő porából sem ugyanannyi esik minden évben a Föld útjába. A felhőn belül az üstökös porának egyes csíkjai sűrűbbek, ezek akkor jönnek létre, amikor a kométa közelebb kerül a Naphoz.

Idén a Föld egyszerre három ilyen csíkon halad át, ezek 1862-ben, 1737-ben és 1479-ben alakultak ki. Aki péntek hajnalban figyeli az eget, annak olyan kivételes látványban lehet része, amilyet legközelebb 2028-ban tapasztalhat - mondta Mark Bailey.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.