"Egyes években szerencsésebbek vagyunk, mint máskor, ám vannak olyan kivételes esztendők is, mint az idei" - magyarázta Mark Bailey, az észak-írországi Armagh megyében működő csillagvizsgáló kutatója. A csillagász szerint pénteken hajnali 1.30 óra körül 200-300 hulló csillag suhan át az égbolton egy-két órán keresztül - szemben az elmúlt évek 100-120 meteorjával.
A Föld északi féltekéjéről lehet jobban látni a páratlan látványosságot, amelyet a Perszeidák (Szent Lőrinc könnyei) nevű meteorraj idéz elő minden évben, amikor bolygónk pályáját keresztezi. Ha csütrötök este nem is járunk sikerrel a megfigyelésben, nem kell csüggedni: a jelenség nagyjából két hétig tart, ennyi idejébe kerül a Földnek, hogy a porfelhőn áthaladjon.
Bár gigantikus csillagokkal van tele az univerzum, sosem éreztünk még ekkora űrt magunk körül. Ha nem érzed magad parányinak, akkor itt az ideje, hogy a megfelelő helyre tedd magad az univerzumban. Egy animációs modellező a rendelkezésre álló csillagászati adatok alapján sorrendbe rendezte a Naprendszer legkisebb bolygójától kezdve a legnagyobb ismert csillagig az égitesteket.
Amikor a 109P/Swift-Tuttle üstökösből származó meteorraj belép a Föld légkörébe, az üstökös apró porszemcséi összeütköznek a légkör molekuláival, az ütközés hatalmas ereje felhevíti a porszemcséket, és azok elégnek, ezt érzékeljük lentről hulló csillagként.
Az üstökös pályája évről évre változik valamennyit, így a több mint egymillió kilométer hosszú meteorfelhő porából sem ugyanannyi esik minden évben a Föld útjába. A felhőn belül az üstökös porának egyes csíkjai sűrűbbek, ezek akkor jönnek létre, amikor a kométa közelebb kerül a Naphoz.
Idén a Föld egyszerre három ilyen csíkon halad át, ezek 1862-ben, 1737-ben és 1479-ben alakultak ki. Aki péntek hajnalban figyeli az eget, annak olyan kivételes látványban lehet része, amilyet legközelebb 2028-ban tapasztalhat - mondta Mark Bailey.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
